Mit tanulhatunk a 80 éves Sir Clive Sinclairtől? | A jövő múltja

Sir Clive Sinclair a Spectrum Világban — Sir Clive Sinclair a Spectrum Világ első számában

Július 30-án ünnepeli 80. születésnapját a brit feltaláló-üzletember, Sir Clive Sinclair. A Neumann Társaság felületein elsősorban magyar vonatkozású évfordulókról szoktunk írni, de Sir Clive sokunk számára fontos, egy jelkép, a 40-es korosztály azt is mondhatja: „gyerekkorunk hőse”. De mivel érdemelte ezt ki – és mit tanulhatunk a színes egyéniségű tudóstól és vállalkozótól?

Sir Clive Sinclair a magyarországi hírnevét annak köszönhette, hogy az általa gyártott, nyugat-európai mérce szerint nagyon olcsó, de még a világ keleti felén sem elérhetetlen házi számítógépei – különösen a ZX-81 és a ZX Spectrum – nagy mennyiségben jelentek meg a magyar otthonokban az 1980-as években. A „brit csodáról” a magyar sajtó is cikkezett: az, hogy valaki 100 font alatti áron kapható számítógépeket gyárt és ezzel „árrobbanást” ér el a személyi számítógépek piacán; az, hogy egy számítógéptervezőt az angol királynő lovaggá üt (így lett Sir) és az, hogy valaki különlegesen kis méretű termékekkel árasztja el a piacot, felkeltette a kortársak figyelmét.

A ZX-81 számítógép hazánkban is sokak számára a belépőt jelentette az informatika és a programozás világába. Az 1 Kilobájt RAM memóriájú gép is élményt jelentett – mert haza lehetett vinni, az otthon meglévő televízióval és magnóval hamar sikerélményt nyújtóan lehetett használni.

A ZX Spectrum számítógépre rengeteg alkalmazás, játék- és oktatóprogram jelent meg, ráadásul – elsősorban a Novotrade cégnek köszönhetően – kiépült egyfajta híd, kapcsolat a magyar játékfejlesztők és a brit szoftvercégek között, így picit Magyarország is részese lehetett annak a sikertörténetnek, amely Nagy-Britanniában tombolt: a szoftverfejlesztés valódi ipari ágazattá erősödött az Egyesült Királyságban, sztárként kezelt alig kamasz programozózsenikkel, szaklapokkal, bestseller játékokkal.

A játékok végigjátszásáról szóló, kézzel rajzolt térképekkel és a végigjátszáshoz szükséges „örökélet POKE-okkal” teli volt a szaksajtó – hazánkban a Bitlet, a Mikroszámítógép Magazin, a Mikrovilág mellett a Sinclair Spectrum híveinek saját lapja is volt, a Spectrum Világ.

Ez is tanulságos. De mit tanulhatunk magától Sir Clive-tól?

Nem lehet elég korán kezdeni. Clive Sinclair tinédzser volt még, amikor gyufásdoboz méretű zsebrádiót mutatott be, kortársait is elkápráztatva. A gyerekzseni arca, neve ismerős lett a brit rádióéletben - és ettől kezdve sosem lehetett lebeszélni az álmairól.
A mikroelektronika nem lehet elég kicsi – és nem lehet elég olcsó. Bár évtizedekig Japánt tekintették a mikroelektronika fellegvárának, a brit szakember készített miniatűr televíziót, erősítőt, zsebszámológépet (a világon az elsők között), egykártyás mikroszámítógépet (MK-14), tenyérnyi számítógépeket. Kiváló formatervezőkkel – köztük kiváltképp Rick Dickinsonnal – egy új világot teremtett a fadobozos tévék, méretes írógépek és videoterminálok korszakában. Ezzel divatot teremtett, egy új életstílust villantott fel – és az olcsó, bár megbízhatóságukat tekintve sokszor kompromisszumos termékekkel új rétegek, különösen a diákok számára is elérhetővé vált a vágyott csúcstechnika.
"Játszani is engedd" (magad)– de ne csak a játék miatt számítógépezz! Bár a Sinclair gépeket a „gamerek” és ma már a „retro gamerek” kultiválják, Clive Sinclair számára a kódolás tanítása legalább olyan fontos volt, mint a játék. A Sinclair számítógépek kiváló, tankönyv színvonalú kezelési leírásai, BASIC nyelvjárásai és kézikönyvei kézen fogva vezetnek végig az alapokon. A brit közoktatás egyébként is nagyon hamar felfedezte az algoritmikus gondolkodás oktatásában rejlő potenciált (BBC számítógépek és televíziós oktatás), s ehhez Clive Sinclair maximálisan partner volt.
Mikromobilizáció! Sir Clive a 80-as évek közepén belebukott az általa bemutatott, egyszemélyes villanyautóba, a C5-be, valószínűleg azért, mert a műanyagkarosszériás törpejárgánnyal megelőzte a korát. Később készített többféle miniatűr és akár villanymotorral felszerelhető kerékpárt is. A mikromobilizáció ma is kihívás a városoknak: talán nem a legjobb a villamos, egyszemélyes járműveket se az autóforgalomba, se a gyalogosok közé engedni – gondoljunk csak a kölcsönözhető villanyrollerekre vagy a Segway-ekre – de megfelelő szabályozás mellett jó alternatívát jelenthetnek: hiszen minek menjünk munkába egyedül, egy ötszemélyes autóban?
Soha ne add fel! – Clive Sinclair és cége többször „megbukott”, de az alkotó neve mindig fennmaradt. Már a ZX-számítógépek sikerszériája után újra felbukkant a Cambridge Z88 hordozható számítógéppel – ami 1987-88-ban annyira korát megelőző volt, hogy utólag nevezhetnénk „gumibillentyűs iPad-nek” is. Még BASIC számítógép volt, de már az IBM- és Macintosh gépekkel oldotta meg az adatcserét, miközben ceruzaelemekkel működött és alig volt nagyobb, mint egy füzetlap.
Ne legyél szakbarbár! - bár Clive Sinclair elsősorban „feltalálóként”, valójában a sikeres és innovatív termékeket piacra dobó üzletemberként ismeretes, több más szerepben is otthonosan mozgott: legyen szó akár a magas IQ-jú polgárok szervezetében való tisztségről (Mensa Britannica) vagy a pókerbajnokságokon való brillírozásról.

Sir Clive Sinclair egy ZX Spectrum számítógépet dedikál a Bletchley Parkban,
forrás: https://www.flickr.com/photos/christianpayne/3971414317

Emlékezetes a BBC dokumentum-játékfilmje a 80-as évek brit számítógépeseiről, a Micro Men. Megkapó jelenet, amikor a büszke Clive Sinclair robog a maga útján elektromos miniautójával – és az informatikai világcégek logóival ellátott kamionok előzik. Ha kicsit veszélyesen is, de végig tudott menni a pályán. Ha az „örökélet POKE” a való világban nem is működik, boldog szülinapot, Sir Clive, élj 128 évig!

Képes Gábor

Informatikai Múzeumunk tárgyai:

ZX-81