Az elmúlt napokban százezrek tanulják a home office világát – köszönjük azoknak, akik ezt nem tehetik meg, mert az ehhez szükséges széles infrastruktúra fenntartásán dolgoznak! –, közösen lépünk szintet: mert aki eddig ódzkodott az online bankolástól vagy a videokonferenciáktól, most rákényszerül a használatukra, talán megérti és megszereti az előnyeit is. Az a nemzedék, aki épp az otthon tanuló gyermekeit segíti – tisztelve a tanárok heroikus küzdelmét a frissen összeállított távtanulási rendszerekkel, no meg néha bosszankodva a sok digitális házi feladat miatt – még jól emlékszik arra, amikor az első házi számítógépek, mikroszámítógépek megjelentek az otthonainkban. A fiataloknak, a digitális bennszülötteknek ez ma már történelem. A legidősebbeknek pedig csak egy izgalmas epizód...

Milyen volt, amikor a 80-as évekbeli apuka hazahozhatta egy nyári szünetre az iskolai HT-1080/Z-t vagy egy hosszú hétvégére a méregdrága munkahelyi Propert? Milyen volt átjárni a szomszédba, csodálni a Commodore-on futó játékot a fakeretes, nagyképernyős televízión – vagy épp megírni az első saját programot a ZX-81 fóliaérintkezős klaviatúráján? És volt-e akkoriban távoktatás?

 

 

A korszak sokaknak eszébe jut most – a Klubrádió Anno Budapest című  műsorában kollégánkat, Képes Gábort kérték meg egy kis emlékidézésre, összegzésre – és ilyenkor a fotelben ülve múzeumba vágyódunk. Informatikai múzeumunk most természetesen zárva tart, de online gyűjteményeinkkel segítjük a nosztalgiázást - vagy az anyaggyűjtést egy ilyen témájú házi dolgozathoz!

A Neumann Társaság virtuális múzeuma, idővonala az 1980 és 1988 közötti korszakot nevezi a Személyi számítógép korának. Természetesen az előzmények korábbra nyúlnak vissza: miután az Intel cég bemutatta első mikroprocesszorát, a 4004-et (1971), a mikroelektronika eljutott arra a szintre, hogy egyáltalán lehetséges legyen otthoni számítógépeket gyártani.

A 70-es évek közepén a Homebrew Computer Club (klubmozgalom) keretében építettek magánszemélyek egyszerű (kezdetben: 256 bájt RAM memóriájú!) mikroszámítógépeket. Az Apple és a Microsoft geneziséhez is hozzájáruló mozgalomnak van egy magyar szála: Simonyi Endre Magyarországon nagyjából ezzel párhuzamosan épített saját otthoni számítógépet, majd eljutott az Egyesült Államokba, ahol a HCC klub is fogadta őt. A klubot meghonosította Magyarországon: az NJSZT szakosztályaként a klub tagjai jelentősen hozzájárultak az otthoni számítógépek elterjesztéséhez. Építsünk számítógépet! címmel Simonyi Endre cikksorozatot közölt az NJSZT 1983-tól 1990-ig megjelenő lapjában, a Mikroszámítógép Magazinban is.

 

Ha a számítógépépítők még csak a rádióamatőrök módján terjesztették is az „eszmét”, velük párhuzamosan állami kezdeményezés is felkarolta a számítógépek elterjesztését – az oktatásban. Ez volt a Művelődési Minisztérium Iskolaszámítógép programja. Az első pályázat keretében fő nyertesként a magyar HT-1080/Z és - kisebb számban - svéd-magyar kooperációban gyártott ABC-80 és további más számítógépek jelentek meg az iskolákban.

 

Jellemzően e korai házi számítógépek 16 Kilobájt RAM memóriával, 8 bites mikroprocesszorral, fekete-fehér grafikával rendelkeztek. A BASIC nyelvű - és esetleg a gépi kódú - programozást tanították rajtuk. A játékprogramokat kazettás magnóról töltötték be, több perc alatt, míg a kijelzőjük saját monitor vagy háztartási televízió volt: a kisképernyős Junosztytól a nagyképernyős Orionig, Videotonig.

 

 

No de: volt-e távoktatás a 80-as évek Magyarországán?

Röviden: volt!

Bár a szakköri, majd tanórai programozásoktatás egy széleskörű távoktatáshoz még nem biztosított volna alapot – mondjuk az 1986-87-es, nagy hóesés idején -, de azt nem lehet mondani, hogy ne lett volna a 80-as években távoktatás! A 80-as évek közepén indult – részben a brit BBC példájára – a Magyar Televízió TV-BASIC műsora-tanfolyama, melynek egyik kezdeményezője és arca a Neumann Társaság főtitkára, Kovács Győző volt. A tanfolyamba akár bele is pillanthatunk. 

 

Budapest jelentős nemzetközi távoktatási konferenciának is otthont adott:a Teleteaching ’86-ot  az egyik legfontosabb informatikai világszervezet, az IFIP ernyője alatt szervezték meg.