És ez még csak a kezdet!

A London melletti Bletchley Parkban működő, Alan Turing vezette csoport fejtette meg a náci Enigma rejtjelező kódját, a háború után a szovjet érdeklődéstől félő Churchill parancsára elpusztított, programozható Colossusok segítségével. Az itteni komputermúzeumnak már van párja: Szegeden a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jóvoltából megnyílt az Informatikatörténeti Kiállítás.

„Nagyi, amikor kicsi voltál, mint én, mi volt a kedvenc számítógépes játékod?” Nézem a négyévesforma gyereknek zavartan magyarázó nagymamát a villamoson. Még az sem biztos, hogy a lányának jutott ilyen, ő maga legföljebb tévépingponggal játszott, de azt is már felnőtt fejjel próbálhatta csak ki. Pedig a számítástechnikai eszközök fejlődésének történetében nem kis szerepet játszottak az akkoriban kibernetikának hívott tudomány magyar művelői, és nem csak a számítógép egyik atyjának tekintett matematikus, Neumann János.

Lyukkártya

Nemrégiben írtuk, hogy a Puskás Tivadar-féle telefonhírmondónak fontos szerepe van a számítástechnika történetében. A felfedezések, mióta világ a világ, egymásra épülnek, és bármilyen jól kigondolt szerkezet megfelelő lehet az eredeti elképzeléstől nagyon is távoli probléma megoldására. A rádió elszakadt a vezetékes információtovábbítástól, elavulttá tette Puskás hírszolgáltatását. De talán már ma is megelőzi a dróton érkező hírszolgáltatás volumene a rádió- és televízió sugárzásét.

És hol vagyunk már az első lyukkártyákkal programozott komputerektől?! Nem használunk magnókazettát (semmire sem, de legkevésbé Commodore 64-eshez hasonló gépek működtetésére).

Ki emlékszik a nagyalakú, hajlékony lemezekre? A mai gépekben már egyáltalán nincs flopi meghajtó sem.

CD, DVD? Ugyan már! – hallom szégyenkezve, mert nálam még ott sorakoznak a polcon. – Nem élünk a múlt században!

Katicabogár

1957-ben a szegedi egyetemen Kalmár László támogatásával Muszka Dániel tervezte és építette meg a szegedi Katicabogarat a pavlovi feltételesreflex-elmélet demonstrálására.

Ma már viccesnek tűnik, hogy egy zseblámpa fényével lehetett irányítani, fel lehetett bosszantani, és csak akkor nyugodott meg – működött megint –, ha megsimogatta a kezelője.

De tanulékony volt, és még ma sincs olyan robot forgalomban, amelyik idővel sokkal intelligensebbé válik, mint készítésekor volt. Azaz tulajdonképpen a tudomány nem jutott túl katicabogár korszakán.

Félvezető

Az elektroncsövek idejéből a hatvanas években lépett át az ember a tranzisztorok világába. Az egész épületrészeket elfoglaló monstrumok helyébe kerültek az asztali számítógépek, és hamarosan megkezdődött a garázskomputerek korszaka, amelynek hősei már amerikaiak: Bill Gates és Steve Jobs meg társaik. (Köztük magyar származásúak, mint az Excellel bíbelődő Charles Simonyi vagy az Intel-vezér Andrew Grove–Gróf András). Jöttek a Commodore-, Amiga-, Atari- és a Clive Sinclair-féle ZX-változatok. De voltak itthon is különféle próbálkozások: az ABC 80-as iskolai gép után jött a Primo, az első kereskedelmi forgalomba került otthoni komputer. Junoszty típusú tévét kapcsoltak hozzá, BRG kazettás magnóról mentek a programok, és beépített Basickel lehetett programozni. Volt 16, 32 és 48 kilobájtos RAM-mal szerelt változata.

A Homelab, a Videoton tv-komputere meg a nagy sikerű Enterprise már alap volt arra, hogy létrejöjjön a Számítógépépítők Klubja. Ugyanúgy állították össze otthon a komputereket, mint a harmincas évektől a rádiókat.

A nyolcvanas években kezdtek terjedni nálunk az IBM gyártotta asztali gépek (PC), megjelent a Windows operációs rendszere, és az amatőr gépépítésnek leáldozott.

Azóta a hardver világában kevés keresnivalójuk van a kispénzűeknek, de a programozásban ma is tudnak nagyot alkotni az informatikával megfertőzött amatőrök, az elektronika korszakába belenőtt új nemzedék tagjai, az úgynevezett digitális bennszülöttek.

KÉT MAGYAR MATEMATIKUS

Az ezredfordulón jelent meg Angliában és nem sokkal később Magyarországon is A tudományok nagykönyve, amely a tudománytörténet 250 legfontosabb epizódját mutatja be időrendben. A tudás fejlődésének legfontosabb állomásait – brit szemmel – összegező kötetben két magyar géniusz kapott fejezetet: Bolyai János neve Lobacseszkij 1929-es, a nem euklidészi geometria felfedezéséhez vezető munkásságához kapcsolódva szerepel (ő már 1923-ban tudta, miről van szó, de csak 1932-ben jelent meg leírása). Az amerikai Princeton egyetem neves professzora, Neumann János pedig két világrengető pillanat részese volt: a játékelméletet Oskar Morgersternnel közös 1944-es tanulmányában alapozta meg. A könyv 1946-ot teszi meg a számítógép megalkotása évének: a brit Alan Turing és Neumann János egymásét erősítő elméletének köszönhetően jött létre a modern számítógép alaparchitektúrája.

FÉL ÉVSZÁZAD

Alig több mint ötven év története, ami teljesen megváltoztatta a világot. Az ötvenes években még tudományos-fantasztikus ötletnek tűnt, hogy az utcán bárkivel lehet folytatni telefonbeszélgetést úgy, hogy a képét is látjuk. Vagy mint egy lexikonból, hatalmas adattárakból hívja le a szükséges tudást a járókelő. Én nagyrészt végigéltem, mégis hihetetlennek látszik számomra A jövő múltja című könyv bemutatta folyamat, az, hogy milyen fantasztikus gyorsasággal jutott el a semmiből mai szintjére a számítástechnika.

I!

SZERZŐK: Képes Gábor, Álló Géza

CÍM: A jövőmúltja Neumanntól az internetig

NYELV: magyar, angol

KIADÓ: Neumann János Számítógéptudományi Társaság, 212 oldal

ÁR:3850 Ft

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS: A jövőmúltja Neumanntól az internetig

HELYSZÍN: Szent-Györgyi Albert Agora (Szeged, Kálvária sugárút 23.)

JEGYÁR:800 Ftdiák, nyugdíjas:600 Ft