1986 februárjában jelent meg az Egyesült Királyságban az 1985. őszi Barcelonai Számítógépvásáron bemutatott ZX Spectrum+ 128. Úgy nézett ki mint a Spectrum+, de még nagyobb hűtőbordával rendelkezik. Körbejárva a számítógépet hárommal több csatlakozót találunk, mint a nagy elődön: RS232, RGB monitor, Keypad. Új operációs rendszere van, mely átkapcsolható a 128K-s és a 48K-s módok között és 3 csatornás hanggenerátora is van. Tudván hogy a Z80 egy 8 bites processzor, feltehetjük a kérdést, hogy hogyan tud 64K-tól több memóriát megcímezni. A megoldás egyszerű. Blokkokra kell osztani a memóriát és állandóan váltogatni a belapozni kívánt memóriaszegmenset. Talán ez lehetett az EMS memória elődje! Basicből közvetlenül csak 48K memória használható, a többi RAM-DISK. A beépített Basic programnyelv nem változott sokat. Az editor most már Full Screen és betűnként kell bevinni az utasításokat. A 128K-s Spectrum alapban képes digi hangok visszajátszására, sok mai program ezt ki is használja. Minimális beavatkozással és anyagi ráfordítással megoldható, hogy a gép sztereóban muzsikáljon. A ZX Spectrum+ 128 teljesen kompatibilis a sima Spectrummal és gyakorlatilag az összes 48-asra írt program továbbra is futtatható rajta.

Két hónappal később viszont már a Sinclair Research végéről beszélhettünk: április 7-én az Alan Sugar vezette Amstrad cég mindössze 5 millió angol fontért megvásárolta a Sinclair Research Ltd. komplett számítógép-üzletágát, ideértve a Sinclair brand használatának jogosultságát is. További 11 millió fontért megvették a Sinclair teljes elfekvő raktárkészletét, és egyik első intézkedésként azonnali hatállyal kivonták a forgalomból a QL gépeket. Új erővel kezdtek hozzá a fejlesztéshez, de mint utóbb kiderült, nem fejlesztették tovább a Spetrumot, csak a piaci részesedést szerették volna megtartani.