Fontos kollekciót mentett meg a feledéstől az NJSZT
Számolj utána! Mechanikus számológépek A-tól C-ig címmel új időszaki kiállítást nyitott a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság március 9-én, Szegeden, a Társaság által létrehozott és gondozott Informatika Történeti Kiállítás területén.
A 11 órától tartott sajtótájékoztatón Alföldi István ügyvezető igazgató köszöntötte a résztvevőket, és válaszolt a sajtó kérdéseire. Elmondása szerint a múlt évben jelent meg egy cikk Kürti Sándor gazdag számológép gyűjteményéről, amely addig csak a Kürt Zrt. székházának vendégei számára volt látható, de a cég költözése miatt a kollekció sorsa bizonytalan volt, bemutatására esély sem mutatkozott.
Másként gondolta ezt az NJSZT, amely időt, pénzt és fáradságot nem kímélve biztosította a méltó helyet a gyűjteménynek és megrendezte a kiállítást. Így története során először, professzionális múzeumi körülmények között, a teljes nyilvánosságnak mutatkozhat be a közel félszáz darabból álló mechanikus számológép kollekció, amely a leghíresebb gyártók, így az Odhner, a Brunsviga és a FACIT alkotásaiból válogat, s egy évszázad kalkulátorait mutatja be. Az áram nélkül is működő, különleges szerkezetek megfelelnének funkciójuknak akár egy “posztapokaliptikus jövőben” is, hiszen sok közülük 60-80 éve is megbízhatóan működik.
A Számolj utána! kiállítás ideális helyszínen látható: az NJSZT állandó kiállítása mellett, amely ezer négyzetméteren mutatja be a modern informatika teljes történetét, világszínvonalon – és világritkaságként a kelet-európai és a nyugati informatika emblematikus tárgyait azonos gazdagságban felvonultatva. Így megtekinthetjük azokat az elektronikus számológépeket, zsebszámológépeket és számítógépeket is, amelyek a 70-es, 80-as évek során lassan feleslegessé tették a sokszor évtizedekig készített mechanikus számológépek gyártását.
Alföldi István szerint az Informatika Történeti Kiállítás várhatóan a jövőben is rendszeresen ad helyet időszaki kiállításoknak, e sorozat első állomásának tekinthető a Számolj utána!
Az ismeretterjesztést segíti, hogy az időszaki kiállításhoz kísérőkiadvány is készült, amely az NJSZT oldalairól bárki számára letölthető (http://njszt.hu/neumann/hir/20160302/meghivo-a-szamolj-utana-mechanikus-szamologepek-a-tol-c-ig, http://ajovomultja.hu/meghivo-a-szamolj-utana-mechanikus-szamologepek/ közvetlen link:https://njszt.hu/sites/default/files/news/2018/szamolj_utana_mechanikus_szamologepek_a-c-ig.pdf). Korábban, az állandó kiállításhoz kapcsolódóan, már átfogó informatikatörténeti könyvet is megjelentetett az NJSZT, amely a kiállítás helyszínén, a szegedi Agora könyvesboltjában megvásárolható (http://ajovomultja.hu/konyv/ ).
11:30-tól, az ünnepélyes megnyitón Alföldi István köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd Képes Gábor, az NJSZT főmunkatársa tartott kultúrtörténeti előadást. Neumann János munkatársától, Herman H. Goldstine-től idézve emlékeztetett a számológéptörténet elfeledett egyéniségére, Wilhelm Schickardra – és a számológépek Pascaltól induló evolúciójára. Az NJSZT egykori főtitkára, a magyar informatika egyik úttörője, Kovács Győző gyerekkorára való visszaemlékezését idézte, amelyben a híres informatikus édesapja könyvelési szakértői tevékenységére emlékezett. A huszadik század közepén a könyveléshez kapcsolatos számolásokat fejben végezték és ellenőrizték. “Ha csak egy Odhner összeadónk lett volna, akkor bizony hónapok kulimunkájától szabadultunk volna meg – de nem volt” – írta Kovács Győző.
Képes Gábor előadását azzal zárta, hogy maga a computer szó eredetileg a számológépeket kezelő matematikusok, munkatársak megnevezése volt, majd John Vincent Atanasoff nevezte el így, a világos elsőként, elektronikus számológépét.
A megnyitó végén Kürti Sándor személyes emlékeket idézve mutatta be a kollekció begyűjtésének kalandos történeteit.