Már a negyvenes években légkondi kellett hozzá, hogy az egész szobát elfoglaló hatalmas számítógép, az ENIAC működni tudjon. Kábelek dugdosásával lehetett különböző feladatokra állítani, minden kortársánál gyorsabban számolt. Leghíresebb programozói nők voltak, de a lőszerek röppályái helyett végül Teller Ede hidrogénbombájához számolgatott. 1955-ben villámcsapás tette tönkre.

1946. február 14-én, hetven évvel ezelőtt mutatták be nyilvánosan is az addig titokban tartott számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator And Computer). Nem ez volt az első számítógép, még csak nem is ez volt az első teljesen elektronikus számítógép, viszont ez volt első általános célú, többféle számításra is használható gép, sebességével pedig minden riválisát megelőzte, egészen elképesztő távlatokat nyitott meg a kor mérnökei, programozói előtt: ezerszer gyorsabban végezte az összeadásokat és kivonásokat, mint kortársai. Egyetlen darab készült belőle.

Az ENIAC-ot 1943 júliusában kezdték építeni Project PX kódnéven az amerikai Ordnance Department és War Department megrendelésére. Hivatalosan a szerződést a főmérnök, John Presper Eckert 24. születésnapján, május 9-én írták alá. A projekt másik fontos embere John W. Mauchly Eckert professzor volt a University of Pennsylvaniához tartozó Moore School of Engineeringnél. A gép végül 1945 novemberében készült el, a költségek az eredetileg tervezett duplájára ugrottak, 468 ezer dollárba került a világ első általános célú számítógépe.

Amikor végül 1946-ban feloldották a titkosítását, sebességével lenyűgözte a közvéleményt és a tudósokat: hasonló megbízhatósággal működő társainál ezerszer gyorsabb volt: 10 számjegyű számokat 0,0002 másodperc alatt adott össze, ez nagyjából 50 ezerszer jobb az embernél és 20 ezerszer az akkori számológépeknél, de 1500-szor jobb a Mark 1-nél is.

A géppel 1955-ben villámcsapás végzett. Irving Brainerd, a Penn professzora szerint a gép 80 223 órás működési ideje alatt több számítást végzett el, mint korábban az egész emberiség összesen.