Látványosan nagy érdeklődés mellett zajlott a Neumann Társaság múzeumának Kutatók Éjszakája programja szeptember 27-én. A program hagyományteremtő szándékkal messze nem csak az informatika múltjáról szólt, jól példázza ezt, hogy az előadók többsége 2-3. osztályba jár – az általános iskolában!
Az ezerkétszáz négyzetméteres állandó Informatika Történeti Kiállítás (NJSZT ITK) már eredeti rendeltetése szerint is „a Jövő múltját” mutatja be: a mostani programon a jövő mérnökei és a múlt jövőformálói egyaránt szerepet kaptak.
A legnépszerűbb programpont a vakvezető robotkutyák bemutatkozása volt. Az este folyamán háromszor is profi bemutatót tartottak az alsó tagozatos diákok, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola 2-3. osztályos tanulói. A csapatot felkészítőjük, Özvegy Judit tanítónő vezette. A kiváló és a gyerekeket szeretetteljes profizmussal terelgető pedagógusnak köszönhetően a 8-9 éves gyerekeknek oldódott a lámpalázuk – és mindannyian igyekeztek valamilyen kis szerepet vállalni a bemutatóban. A másodikos Manai Delal és Kaszás Tamás és a harmadikos Scurrah Linda is ügyesen avatta be a látogatókat a robotika rejtelmeibe.
Az ITK-ba hazatértek: a Csongrád megyei Iparkamara együttműködésével a Neumann Társaság múzeuma felkészülési helyet, versenypontot biztosított és biztosít a WRO-versenyekre készülő tehetségeknek. A vakvezető robotkutyusok is itt készültek. Max, a robotkutya egy okosvárosban segíti gazdája tájékozódását.
A kisdiákokból álló csapat a dániai Aarhusban lett bajnok egy WRO-hoz (Robotikai Világolimpia) kapcsolódó nemzetközi versenyen. Az erőpróba azért is izgalmas volt, mert angol nyelven kellett megszólalniuk – ráadásul olyan országok képviselői között, amelyekben az óvodás kortól folyamatos robotika oktatásnak nagy hagyományai vannak. Ehhez képes Özvegy Judit idén (!) májusban kezdett egy továbbképzésen ismerkedni a robotika oktatással – júniustól pedig már sikert sikerre halmoztak az elképesztően talpraesett és ügyes csapattal.
„A gyerekek találkoztak egy látássérült zenetanárral, aki mesélt a mindennapi életéről, a vakvezető kutyákról. Közben ötleteltek, mivel kellene kiegészíteni a robotot. Megismerkedtek a braille írással, a speciális írógéppel, tanultak jeleket, szavakat raktak össze” – olvashatjuk az ötlet megszületéséről a Moderniskola.hu oldalon. A látássérültek esélyegyelősége és az érzékenyítés a múzeumnak helyet adó Szent-Györgyi Albert Agora számára is fontos: épp a Kutatók Éjszakáján is látogatót fogadott az Agora „Láthatatlan kiállítása” az ITK szomszédságában, vak tárlatvezetőkkel. Ennek köszönhető, hogy a Kutatók Éjszakája egyben egy „csúcstalálkozóra” is lehetőséget adott: igazi vakvezető kutyus és robotkutya között.
Az est hátralévő részében Képes Gábor, a Neumann Társaság főmunkatársa tartott izgalmas előadásokat a robotika történetéről és a videojátékok történetéről, így a „robotkutyás generáció” megismerhette többek között a robotika szegedi úttörőjét, egyben a múzeum egyik alapítóját, Dr. Muszka Dánielt, aki már a 60-as évek elején látogatókat tájékoztató Robotembert épített a Szegedi Úttörőház számára.
Kónya Orsolya, az ITK múzeumpedagógusa pedig működés közben is bemutatta a Muszka-féle magyar műállat, a Szegedi Katicabogár mérethelyes modelljét. Mint megtudhattuk, a robotállat nemcsak lát, hall és tanulni képes, de imponáló szokása, hogy az őt ért sérelmet 8 másodperc alatt elfelejti. Az emberek is példát vehetnek róla!
A látogatók persze nemcsak a robotika világa iránt érdeklődtek, az este folyamán folyamatosan ostromolták Mario és a Pac-man varázsvilágát, azaz a múzeum videojáték kabinetjét – és gyönyörködtek a kiállított, eredeti műtárgyakban is a két szintet betöltő állandó kiállításon.