A számítástudomány tíz legfontosabb brit szakembere

Érdekes összeállítást tett közzé a csúcstechnológiákkal foglalkozó Techradar online magazin: bemutatják a számítástudományt legnagyobb mértékben befolyásoló, alakító tíz brit szakembert.

Charles Babbage
George Boole
Turing-gép
Max Newman
Sophie Wilson
Ada Babbage
Alan Turing
Tommy Flowers
Alan Sugar
Tim Berners-Lee

A számítógépet megálmodó, a differenciál ás analitikus gépet megtervező 19. századi feltalálóval Charles Babbage-el (1791-1871) kezdik. Kortársa, Lord Byron lánya, Ada Lovelace grófnő (1815-1852) szorosan együttműködött a feltalálóval: a matematikához gyerekkora óta vonzódó Ada Babbage lelkes hívei közé tartozott. Angolra fordította Luis Menabrea olasz hadmérnök Analitikus Gépről szóló, 1842-es értekezését, s azt saját észrevételeivel, lapszéli jegyzetekkel színesítette. Állítólag e kusza sorok tekinthetők a mostani programok ősének. Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma 1980-ban róla nevezett el egy programnyelvet.

George Boole tiszteletes (1815-1864) munkásságát, algebráját és logikáját halála után 60 évvel az információelméletet kidolgozó Claude Shannon fedezte fel (újra). Logikáját a mai mesterségesintelligencia-kutatásban is gyakran használják.

Alan Turing (1912-1954) a 20. század egyik legeredetibb tudósa volt: többek között megalapozta a mesterségesintelligencia-kutatást, kidolgozta a valóságos digitális számítógépek leegyszerűsített modelljét, egy absztrakt automatát(Turing-gép), a gépi értelmet vizsgáló tesztet (Turing-teszt) dolgozott ki, foglalkozott morfogenetikával, algoritmusokat írt a második világháborús német kódokat feltörő Colossus ősszámítógépre. A Colossust tervező matematikus, Tommy Flowers (1905-1998) szintén a brit kódtörés titkos központjában, a Bletchley Parkban dolgozott. Turing mentora, az ősszámítógéphez több tervet készítő Max Newman (1897-1984) úgyszintén.

Maurice Wilkes (1913-2010) a világ első tárolt programú számítógépét, az 1949 és 1958 között üzemelő EDSAC-t tervezte.

Alan Sugar (1947) egy mára elfeledett számítógép, a róla elnevezett Amstrad (Alan Michael Sugar Trading) köré épült céget vezette sokáig.

Az 1957-es születésű Sophie Wilson a BBC Micro operációs rendszerének társszerzőjeként és az Acorn mikroszámítógépek alapjának, az RISC processzorok utasítássorának 1983-as kidolgozásával lett ismert. Tim Berners-Lee pedig a világháló, a World Wide Web 1989 és 1993 közötti feltalálásával, az azt megalapozó három specifikációval (HTTP, URL, HTML).