Szeptember 29-én a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállítása is számos programmal, ingyenesen várta a tudományok szerelmeseit. A folyamatos érdeklődés, a sok rácsodálkozó, mosolygó arc ismét meggyőzött minket arról: a tudományos ismeretterjesztés minden korosztály számára nélkülözhetetlen – és ennek egy múzeum kitűnő színtere lehet.
De miről is szól a Kutatók Éjszakája? Az országos program kitalálói szerint: „Arról, hogy a kutatók sokfélék, lehetnek laborban dolgozó, fehér köpenyes, szemüveges, kissé szórakozott professzorok, de lehetnek álmodozó fiatalok, dinamikus középkorúak, férfiak vagy nők is; és (időnként) dolgozhatnak autógyárban, búzamezőkön, tisztatérben, öntödében, az afrikai szavannán, csillagvizsgálóban, óceánjárón vagy egy vulkán tetején.”
Mi ezen belül az informatika világának sokféleségét mutattuk be – és azt, hogy a társadalom és gazdaság minden ágára ható tudományterületről van szó. Óránként induló tárlatvezetéseink során szembesülhettek az IKT-szektor fejlődésével látogatóink, kipróbálhatták a működő jelfogós telefonközpontot (élmény volt nézni az okostelefonhoz szokott kezek próbálkozásait a tárcsás telefonkészülékkel), működés közben láthatták az első magyar állatmodell, a szegedi Katicabogár modelljét (a fiataloknak kései utódját, a robotporszívót is eszükbe juttatta). A túra az első, teremnyi számítógépektől indult – és a világ egyik első zsebszámítógépénél, a Gyarmati Péter által tervezett MOBI-X-nél ért véget.
A nagyközönség számára, kiállítási körülmények között jelenleg a világszínvonalú informatikatörténeti gyűjteményünk harmada látható: már ez is pazar példaanyag arról, hogy milyen sokféle kutató, milyen sokféle funkcióra és területre tervezett a maga korának megfelelő tárgyakat az informatika világában.
Az este folyamán a nagy sikerre való tekintettel október végéig meghosszabbított nyitva tartású MI és a Robot kiállításról és a robotika történetéről tartott előadást Képes Gábor, a tárlat rendezője, az NJSZT főmunkatársa.
A robotika története annyira jelen-való, hogy az egyik, most vitrinben őrzött tárgy, a Khepera III vonalkövető robot még nagyon is hasznos az oktatás számára.
A Szegedi Tudományegyetemről kölcsönzött tárgyról Szépe Tamás, az SZTE adjunktusa mesélt.
Előadásából az is kiderült, hogy a vonalkövető robotok hogyan forradalmasítják az ipart és a kereskedelmet, a szakdolgozóként a témát kutató fiatal szakemberek pedig az iparban máris hasznosuló eljárásokkal, alkalmazásokkal járulnak hozzá a robotika fejlődéséhez.
Megnézhettük, hogyan dolgoznak a robotok az Amazon cég teljesen automatizált raktárában:
- és fény derült rá, hogy az ipari robotok vonalkövető metódusa hogyan tehető még hatékonyabbá.
Ez volt a Jövő múltja a Kutatók Éjszakáján. Már készülünk a jövő évi folytatásra!
KG