Elhunyt Gene Amdahl

Hosszas betegség után, a közelmúltban elhunyt Gene Myron Amdahl (1922-2015), a számítástechnika úttörője, IBM Fellow, az IBM System/360 főkonstruktőre, a “plug-compatibilis számítógép” kitalálója és építője, a virtuális gépek és rendszerek fejlesztője, a – kevésbé sikeres – szuper-alacsony hőmérsékleten működő processzor tervezője, a róla elnevezett Amdahl-törvény kimondója, felismerője.

Dél-Dakotában született, a világháború idején a haditengerészetnél szolgált. Egyetemi diplomáját 1948-ban mérnök-fizikusként szerezte. Doktori diplomája 1952-ből való a Wisconsini Állami Egyetemről.
Azonnal az IBM-hez került, mérnökként az IBM 704, majd az IBM 709 és az IBM Stretch gépek fejlesztésében és gyártásában vett részt. 1960-tól vezette az IBM System/360 architektúrájának tervezését. 1965-ben nyerte el az IBM Fellow címet és lett a cég Menlo Parki Fejlesztő Intézetének igazgatója. 1970-ben, kritizálva a túlságosan előtérbe kerülő kereskedelem-politikai szempontokat, elhagyta az IBM-et és saját céget alapított a FUJITSU támogatásával, amelyben tervezték és gyártották az IBM 360-al “bit-kompatibilis” gépeket.
Az Amdahl 470V/6 jóval olcsóbb és lényegesen gyorsabb volt, mint a kortársa, az IBM 370/168.

Az általuk fejlesztett VM/PE virtuális gépoperációs rendszer a bázisa lett az IBM és más cégek virtuális technikájának – VMS, MVS, OS-VS.

Egy 1967-es, a számítógép architektúrák jövőjéről szóló konferencián vázolta fel a szekvenciális feldolgozás – sequential processing – azon korlátait, amelyek után továbblépés már csak párhuzamos feldolgozással – parallel processing – lehetséges, amely azonban szintén nem korlátlan. Erről szól az Amdahl-törvény. Továbbá architekturális feltételként adta meg: “Egy rendszernek – kiegyenlített működésű számítógép – szüksége van másodpercenként egy I/O bitre – külső igény – egy byte központi tárolóra minden egyes utasítás-másodpercenként.”

A nyolcvanas évekre Amdahl elhagyta saját cégét és újabb céget alapított számítógép-orientált integrált áramkörök gyártására Trilogy System néven. Valódi üzleti sikerek nem érték, de a VLSI technikában a ma is jeles TATA EIxsi, mint utód kamatoztatja törekvéseit.

A kilencvenes években sem hagyott fel a ma már klasszikusnak nevezhető mainframe-szerű gépek tervezésével és gyártásával, ezúttal a szuper-alacsony hőmérsékleten működő áramköri technikára építve. Meggyőződése szerint ezzel a technikával lényegesen kisebb méretű, kisebb energiaigényű számítóközpontokat lehetséges építeni. Az Xbridge Systems jó eredményeket ért el nagy védelmi igényű adatbázisok és azok táblázatainak kezelésében a banki-, az állami- és bizonyos orvosdiagnosztikai alkalmazások területén.

A mára kialakuló hatalmas számítóközpontok a hihetetlenül kedvező tömeggyártás révén mit sem törődnek a mérnök számára oly fontos és kedves ún. legkedvezőbb vagy optimális kialakításokkal.

Amdahl a National Academy of Engineering tagja, számos intézmény tiszteletbeli doktora, IBM Fellow, az ACM Pioneer Archievement Award díjazottja, a Computer History Museum tagja.
D. Patterson professzor, UCLA, Berkeley szerint – aki maga is computer pioneer – az Amdahl vezette IBM System/360 fejlesztés a számítástechnika legnagyobb architekturális- és jelentős kereskedelmi sikere, amely megteremtette a máig érvényes bit-kompatibilitást.
Az 1999-es Turing-díjas F. Brooks, aki kollégája volt az IBM-nél, emlékeztetett Amdahl briliáns architekturális tehetségére, amellyel az IBM 704 sikeresen vette fel a versenyt az akkori élenjáró UNIVAC 1103A-val a tudományos gépek piacán.

A 2009-es IBC-díjas P. G. Gyarmati professzor, Stanford, méltatta Amdahl figyelmét a nála fiatalabbakra. Így többek között őt is segítette az Adaptív Vezérlések Operációs Rendszerekben című doktori disszertációjának elkészítésében, amelynek révén az a virtuális rendszerek részévé vált.
F. Brooks szerint “mi most valóban elveszítettünk egy igazán nagy számítógép-tervezőt.”

(a CACM 2016/01 nyomán)

Dr. Gyarmati Péter