Bill Hewlett (1913-2001) és Dave Packard (1912-1996) 1935-ben végeztek a Stanford villamosmérnöki karán. Az egyetemen ismerkedtek meg egymással, cégüket egy Palo Altói garázsban, a nagy világválság alatt indították, amikor még mindketten posztgraduális képzésben részesültek. A jelenlegi központ is Palo Altóban található, igaz, kellemesebb környezetben.

A hivatalos alapítási dátum azonban 1939. január 1. 538 dollár befektetéssel indultak, és nem tudták eldönteni, hogy vállalkozásuk Hewlett-Packard vagy Packard-Hewlett legyen. Végül feldobtak egy pénzérmét azzal a megegyezéssel, hogy aki nyer, meghozza a választást. Dave nyert, ő lett a névadó. 1957. november 6-án alakultak nyilvános részvénytársasággá.

Eredetileg inkább mezőgazdasági és ipari elektronikus termékekkel foglalkoztak, később a minőségi elektronikus vizsgálati és mérési eszközökre koncentráltak. Első sikerüket a HP200A precíziós audio oszcillátorral érték el, amit elektroncső-alapú továbbfejlesztésekkel egészen 1972-ig forgalmaztak. Érdekesség, hogy a Walt Disney Company volt az egyik legkorábbi ügyfelük.

A később PC-ivel és nyomtatóival világhírűvé vált HP a Szilícium Völgy alapítójaként ismert, pedig a Fairchild Semiconductor 1957-es megalapításáig nem foglalkoztak aktívan félvezetőkkel, és az 1960 körül létrehozott HP Associates részleg is főként belső használatra, saját műszerekhez és számológépekhez készített félvezetőket.

Az 1960-as években a Digital Equipment Corporation miniszámítógépeit használták, később viszont saját tervezőcsapat mellett döntöttek. A számítógépes piacra 1966-ban törtek be a HP 2100/ HP 1000 sorozattal. A Wired az 1968-tól gyártott HP9100A-t tartja első kereskedelmi forgalomba hozott személyi számítógépüknek.

1984-ben vezették be a tintasugaras- és lézernyomtatókat, és megindult a szkennergyártás is. Az 1990-es években bővült a termékcsalád, 2002-ben egyesültek a Compaq-kal. A múlt évtizedben újabb felvásárlásokkal (EDS, 3com, Palm) bővítették lehetőségeiket. A HP mai is az IT vezető nagyvállalatainak egyike.