65 éve lépett munkába a világ első tárolt programú számítógépe, az úttörő jelentőségű brit EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Calculator). A gépet Maurice Wilkes (1913-2010) és csapata Neumann János elvi alapvetését követve hozta létre a Cambridge-i Egyetem Matematikai (későbbi Computer) Laboratóriumában. Az első programot 1949. május 6-án futtatták le rajta.

Az EDAC a korabeli technológiának megfelelően óriási méretű volt: a két méter magas gép négy négyzetmétert foglalt el, 3 ezer elektroncsövet tartalmazott. A parancsok papírszalagról érkeztek, másodpercenként 650 utasítást tudott végrehajtani. A számításokat az embernél 1500-szor gyorsabban végezte.

A gépet sok tudós, matematikus és mérnök használta, köztük Nobel-díjasok is: John Kendrew, Max Perutz, Andrew Huxley, Martin Ryle. A díjátadáskor mindegyikük megemlítette az EDSAC-t.

A projekthez szükséges anyagi támogatás több forrásból érkezett, például az élelmiszer- és vendéglátó-ipari J. Lyons and Co. cégtől is. Később átvették a teljes menedzselést, majd ők fejlesztették az első üzleti célú számítógépet, a LEO I-et. Az EDSAC volt a ráépülő LEO modellje.

Az EDSAC közel 10 évig (1958. július 11-ig) működött a Cambridge-i Egyetemen, majd az ugyanazon fejlesztőcsapat által létrehozott EDSAC2 váltotta. Utódját 1965-ig használták. Az EDSAC2 volt az első mikro-programozott vezérlőegységet tartalmazó számítógép.

2011. január 3-án a régi gépek helyreállításával foglalkozó CCS (Computer Conservation Society,www.computerconservationsociety.org) bejelentette, hogy Bletchley Parkban elkészítik a számítógép-legenda utánzatát. A projektet Wilkes egyik tanítványa, Andrew Herbert vezeti.