60 éve, 1954. június 7-én, 42. életévében halt meg a 20. század egyik legnagyobb tudósa, a számítástudomány és a mesterségesintelligencia-kutatás úttörője, Alan Mathison Turing (1912-1954).

Turing életében Angliában a homoszexualitást betegségnek, gyakorlását pedig törvénybe ütköző, büntetendő tevékenységnek tekintették. A tudósnak emiatt nagyon sok meghurcoltatásban volt része, például kódtörői állását is elveszítette 1952-ben.

Június 8-án takarítója talált rá holtan. Hivatalosan ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg az ágya mellett talált félig elfogyasztott almától. A gyümölcsöt soha nem vizsgálták, a mérgezést a holttest alapján állapították meg. Sokak szerint (például féltett államtitkok esetleges kiszivárogtatása miatt) megölték, édesanyja viszont azt gondolta, hogy valóban baleset történ. A baleset a tudós hanyagul tárolt vegyszerei miatt következhetett be.

2009. szeptember 11-én komoly társadalmi nyomásra Gordon Brown akkori miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori brit kormány nevében a tudós üldöztetéséért.

“Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Turing kiemelkedő tevékenysége nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amivel neki tartozunk, még borzasztóbbá teszi azt az embertelenséget, amiben része volt” – jelentette ki Brown.

Tavaly decemberben a királynő is elismerte Turing nagyságát, az őt ért megbocsáthatatlan kegyetlenségeket, és kegyelemben részesítette a mostoha sorsú zsenit.