A Xerox legendás Palo Alto-i Kutatóközpontjában, a PARC-ban (www.parc.com) dolgozó Bob Metcalfe 40 éve, 1973. május 22-én publikálta a mindmáig fontos technológia alapjait lefektető belső feljegyzést.

Az egyszerű és olcsó Ethernet az 1970-es évek elején, a Hawaii Egyetemen kidolgozott ALOHAnet hálózati technológiával kapcsolatos fejlesztések eredménye. Metcalfe technológiájának lényege, hogy független a jelet hordozó közegtől és a hálózati topológiától. Innen származik az éter-eredetre vonatkozó név (ether) is, ami egyébként a 19. századi fizikusok által feltételezett, az elektromágneses sugárzások terjedésére szolgáló könnyű közegre vonatkozott.

Metcalfe és David Bogs 1976-ban tervezték és valósították meg az első helyi hálózatot a PARC-ban. A speciális koaxiális kábel akár 2,5 km hosszú is lehetett (500 méterenként egy ismétlővel), a rácsavarozott adóvevőkkel legfeljebb 256 gépet lehetett csatlakoztatni. A központi kábelnek, amelyhez a gépek csatlakoztak sokcsatlakozós kábel (multidrop cable) volt a neve, és 2,94 Mb/s-os sebességgel tudott üzemelni.

Ez az Ethernet olyan sikeres volt, hogy a DEC, az Intel és a Xerox 1978-ban megállapodott egy közös, 10 Mb/s-os Ethernet szabványban, a DIX-ben. Ebből jött létre 1983-ban az IEEE 802.3 szabvány.

A Xerox nem mutatott nagy érdeklődést az egyébként sikeres Ethernet iránt, így Metcalfe megalapította saját cégét, a 2010-ben a HP-ba integrálódott 3Com-ot. Azzal a céllal tette, hogy Ethernet csatolókat adjon el PC-khez. Eddig mintegy 100 millió darab kelt el belőlük.

Az 1980-as években sorra születtek meg az Ethernet-alapú hálózati eszközöket gyártó cégek, például a Cisco, a Sun vagy a Novell.

Az Ethernet sebessége az 1990-es évekig a másodpercenként 10 megabites szinten maradt, 1992-ben viszont megjelent a 100 megabites, 1995-ben pedig a másodpercenként 1 gigabites sebességre képes szabvány. 2002-ben a 10 gigabites Ethernetet szabványosították, a mostani szabványok a 40 és 100 gigabites sebességet is elérik.

Az Ethernet felhasználási területei folyamatosan bővülnek, így minden bizonnyal még jó ideig velünk marad.