30 éves az MIT Médialaboratórium

A Massachusetts Technológiai Intézet, ismertebb nevén MIT legendás Médialaboratóriuma október végén ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Kevés felsőoktatási intézmény, talán csak a Stanford gyakorolt akkora hatást az infokommunikációs technológiák fejlődésére, mint a cambridge-i labor.

Folyamatos sikere a sok műegyetemre máig jellemző kockasággal, szűk mérnöki megközelítéssel szakító, korábban összeegyeztethetetlennek hitt területek, technológia, multimédia, tudományok, művészetek és design közös nevezőre hozásában rejlik. A Médialab (www.media.mit.edu) már az 1985-ös megalakuláskor a ma virágzó tudomány-művészet előfutárának, azóta pedig élharcosának számít. Kutatói világszerte tartanak workshopokat, regionális központjai a Föld különféle pontjain, köztük sok fejlődő országban, például Indiában honosították meg a szakterületeken átívelő kreatív szellemiséget.

A laboratóriumot a “ne atomokat, hanem biteket mozgassunk” szlogenről, a bestseller Digitális létezésrőlés a Minden gyereknek egy laptopot kampányról elhíresült Nicholas Negroponte és Jerome Wiesner korábbi MIT-igazgató alapította. Az alapítók között találjuk az MIT- és MI-legenda Marvin Minsky egykori “harcostársát”, az 1960-as években mesterséges ideghálók kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Seymour Papertet is.

Az intézmény az 1990-es évek internet-áttörésével, illetve az olyan közvélemény-formáló techüzleti magazinok, mint a Wired és a Red Herring alapításával, hírverésükkel vélt népszerűvé, a populáris kultúra részévé. Negroponte egyébként tökéletesen ráérzett a Mondo 2000 cyberdeliáját közérthető PC-nyelvre fordító és a fősodorba integráló Wiredre: egyrészt ő volt az első befektető, másrészt 1993 és 98 között havi rendszerességgel hirdette benne a digitális forradalom igéit. Mindeközben a labor különleges, de praktikus fejlesztések sorával, többek között vezeték nélküli hálózatokkal, érzékelő-technológiákkal, webböngészőkkel és más internetes megoldásokkal hívta fel magára a figyelmet. A Google Glass elődjét, az elektronikus-olvasót megalapozó technikát, a bionikus műlábat vagy a játéktörténelem egyik abszolút sikerét, a Guitar Hero-t szintén ott találták ki.