Az abakusz ókori (valószínűleg mezopotámiai) eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Rudakon, drótokon vagy hornyokban ide-oda mozgatható golyókat tartalmaz. Az egy-egy rúdon lévő golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak egy-egy helyiértéket jelentenek. Így egy hatsoros (hat rudat tartalmazó) abakuszon a legnagyobb ábrázolható szám a 999.999. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni.

A legrégebbi megoldás az volt, hogy egyszerűen a földre húztak néhány vonást az alkalmi számolás céljára. Hérodotosz leírása szerint már az egyiptomiak használtak ilyet. A vonalak jelentették az 1-es, 10-es, 100-as, stb. helyiértékeket, a köztük lévő hézag pedig az 5-öt, 50-et, 500-at, stb. A számokat kavicsokból rakták ki, mindegyik helyiértékre a megfelelő számú kavicsot. Használtak ilyen célra porral borított táblát is.

A golyós abakuszt gyakorlatilag a mai napig használják a világ egyes részein az üzleti életben. Az 1980-as években a Szovjetunióban használták a hagyományos tízgolyós változatot: az áruházakban volt ugyan elektromos pénztárgép, de a pénztáros előbb a számológéppel számolta ki a végösszeget (félelmetesen jó sebességgel), majd azt ütötte be a kasszába. Hozzátartozott a golyós számológép az éttermekben a fizető pincér, a repülőkön pedig az ajándéktárgyakat áruló stewardess felszereléséhez is. Magyarországon egy-két évtizednyi szünet után újra használják az általános iskolában. Az 1960-as évek elején, még ott állt az osztályterem sarkában egy nagyméretű golyós számológép (a legegyszerűbb, soronként tízgolyós fajta). Az utóbbi években gyerekeink a japán változattal, a 4+1 golyós szorobánnal tanulnak számolni.

Nem szabad lebecsülni az abakusz hatékonyságát. 1946. november 12-én mérte össze erejét a japán Macuzaki, aki szorobánt használt, és az amerikai Wood, aki elektromechanikus számológéppel dolgozott. Azonos számolási feladatokat kellett megoldaniuk. Mindegyik feladatot Macuzaki oldatta meg rövidebb idő alatt.

Forrás:
Wikipédia,
szoroban.hu