A HomeLAB gépet két testvér, Lukács József és Endre tervezte. A tervük az volt, hogy olyan számítógépet hoznak létre, amely az átlagember számára is könnyen hozzáférhető.

Így született meg 1981-ben a Homelab 1, egy példányban, majd 1982. tavaszán a HOMELAB II. A Homelab II típusú gépet Aircomp 16 néven gyártotta a Boscoop-Personal GT nevű kisvállalkozás. Ez a cég, meglepő módon, eredetileg mezőgazdasági területen tevékenykedett, de meglátták a lehetőséget, hogy a mezőgazdaság számítástechnikai ellátását megoldhatnák ezzel a számítógéppel.

Mivel semmilyen megelőző tapasztalatuk nem volt a gyártás, és termékmenedzselés területén, ezért a kezdeti időszakban készült első szériás (gúnynéven “szappanosdoboz”), fehér műanyagdobozos Aircomp 16-ok minősége és megbízhatósága jócskán különbözött a második, fekete dobozos szériától.

Mindkét változat érintőfóliás billentyűzetet kapott, a vezérelv az olcsóság volt. Sajnos ez együtt járt azzal, hogy a gépelés meglehetősen kényelmetlen folyamat volt, főként az első változat kicsi méretű “billentyűi” miatt. A bajt tetézte, hogy nagyon hamar lekopott a felirat az egyes billentyűkről. A gyártás ideje alatt készült valódi billentyűkkel rendelkező prototípus, de sorozatgyártásra nem került.

Gyakorlatilag a kazettás magnón és monitoron/tv-n kívül más periféria nem volt csatlakoztatható a géphez, a Homelab változatoknál készült pl. floppy illesztő. Az első szériájú Aircomp-16-ok kazettás adattárolása nagyon megbízhatatlan volt, ugyanis a tervezők a kereskedelemben akkor kapható legolcsóbb magnóhoz, az MK 27-hez illesztették a gépet. Sajnos az később derült ki, hogy óriási különbségek voltak a magnók között, dacára a sorozatgyártásnak, valamint az is, hogy a kimenő jel szintje sem volt szabványos, így eleve adott volt a probléma.

Kiemelkedő volt viszont a BASIC programozási nyelv, mely kiemelkedett kortársai közül. Gépi kódú programozásban hasonlóan jó volt, a beépített monitor programnak köszönhetően.

A felhasználók erősen hiányolták a jó dokumentációt, hiába volt könnyen elérhető a gép tervezőpárosa, elzárkóztak tőle, hogy ők maguk írják meg ezt. Nézőpontjuk szerint egy dokumentáció megírása ugyanolyan nehéz, mint maga a gép megtervezése, és mivel ebben nem voltak járatosak, így részükről elmaradt a felhasználóbarát dokumentálás.

Nagyjából 100-150 példány készülhetett a két változatból, így meglehetősen ritkák, főleg az olcsó, és mára meglehetősen törékeny műanyag dobozoknak köszönhetően.

Bővebb leírást lásd a Neumann Társaság Informatikatörténeti Adattárában: https://itf.njszt.hu/termek_hardware/aircomp-16-hazi-szamitogep

Forrás:
Aircomp vallató (Ötlet Magazin, Bit-Let számítástechnikai melléklete, 1984. május).