A Super Nintendo Entertainment System (röviden SNES) a Nintendo által Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában és Dél-Amerikában 1990 és 1993 között forgalmazott 16 bites konzol. Japánban és Délkelet-Ázsiában Super Famicom néven árulták, Dél-Koreában pedig a Hyundai terjesztette Super Comboy néven. Bár technikailag ugyanazok a készülékek, a különböző régiók típusai nem kompatibilisek egymással.
A SNES a cég második otthoni konzolja, a Nintendo Entertainment System (NES) utódja. A konzol az akkori időben a legfejlettebb grafikai és zenei képességekkel bírt, ezek mellett sok segédchipet integráltak bele, melyekkel sokáig versenyképes tudott maradni.
A konzol világsiker lett, a viszonylag késői indulása és a Sega Mega Drive-val való éles versengése ellenére is a 16 bites korszak legtöbbet eladott játékkonzoljává vált. Sokak számára a SNES jelenti a videojátékok “aranykorát” a sok, játéktípusokat megalapozó címeivel és ezek kreatív, nagyszerű játékmeneteivel.
1987-ben adta ki az NEC cég a TurboGrafx-16 nevű konzolt, mellyel a népszerű NES-szel kívánt versenybe lépni. Egy évvel később a Sega is csatlakozott a versenyhez az új Mega Drive/Genesis konzollal. Ezek már 16 bites architektúrájú rendszerek voltak, technikailag szinte mindenben megelőzték a 8 bites Nintendo-t, de még így is kellett pár év mire a Sega végül meg tudta törni az egyeduralmat. Ezt látva kezdett bele a Nintendo egy új, 16 bites konzol tervezésébe.
Az eredeti Famicom-ot is tervező Masayuki Uemura tervezte a Super Famicomot, melyet végül 1990. november 21-én, szerdán adtak ki Japánban. Azonnali siker lett: órák alatt elfogyott a kezdeti 300.000 darabos készlet, melyből komoly társadalmi zavargások lettek. A japán kormány ettől kezdve felszólította a játékfejlesztőket, hogy csak hétvégeken jelentessenek meg nagyobb címeket. A megjelenés még a Yakuzák érdeklődését is felkeltette, ezért csak éjszaka szállították az üzletekbe az árut. A Super Famicom gyorsan megelőzte riválisait, és a Nintendo újra piacvezetővé vált. Sikerét annak is köszönhette, hogy sok nagynevű külső fejlesztőcég maradt náluk, mint a Capcom, Konami, Tecmo, Square, Enix és Koei.
A Nintendo 1991 szeptemberében adta ki Amerikában a kissé újratervezett SNES-t. Európában először az Egyesült Királyságban majd Németországban jelent meg 1992 tavaszán. A PAL verzió külsőleg a Super Famicom design-ját használja. Brazíliában egyszerre jelent meg 1993-ban a NES és a SNES, ahol a Playtronic forgalmazta.
A konzol eleinte csak kevés játékkal rendelkezett, de ezeket nagyon jól fogadta a nagyközönség. Japánban először csak a Super Mario World és az F-Zero volt kapható. Amerikában és Európában a Super Mario World alapból a konzolhoz volt csomagolva, a kezdeti címek pedig az F-Zero, Pilotwings (ezek demonstrálták a konzol “Mode 7″ nevű pszeudo-3D-s megjelenítését), SimCity és Gradius III.
Technikai jellemzők:
| Gyártó | Nintendo |
| Típusa | 4. generációs videojáték |
| Gyártó ország | Japán |
| Gyártás éve | 1990-1993 |
| Processzor | Ricoh 5A22 (16bit), 3.55 MHz (PAL), 3.58 MHz (NTSC) |
| RAM | 128 KB DRAM, 64 KB VRAM |
| ROM cartridge | 256 KB – 6 MB (max: 14,72 MB) |
| Grafikus felbontás | 256 x 224, 512 x 224, 256 x 239, 512 x 239 képpont (progresszív) vagy 512 x 448, 512 x 478 képpont (összefűzött), max. 256 szín a képernyőn. A paletta színeik száma: 32768 |
| Hang | Sony SPC700, Sony DSP: 16 bites ADPCM, 8 csatorna, kimenet: 32 KHz-es, 16 bites sztereó |
| Kontrollerek | 2 db kontroller D-paddal, 2+4 funkciógombbal. Fénypuska, egér (Mario Paint játékhoz). |
Források: Wikipédia, nintendo.wikia.com