3D Retro Számítógép és Játékkonzol Kiállítás
Bevezetés
Üdvözöljük az informatika kalandos világában! Itt, ezen az oldalon, mélyreható utazásra indulhat a számítástechnika történetében és fejlődésében. Fedezze fel az ikonikus magyar számítógépeket, melyek generációk számára jelentettek új lehetőségeket és inspirációt. Együtt mélyedjünk el a HT-1080Z/64, az Aircomp 16, a Tücsök és a Mikromat gépek történetében, és találkozzunk azokkal a feltalálókkal, akik elősegítették az informatika területén elért előrelépéseket. Készüljön fel egy időutazásra, melynek során megismerheti a múlt technológiai csodáit és megérti, hogyan határozták meg a jelen digitális világát.
Tücsök
A Tücsök kibernetikai építőkészletet 1966-ban készítette el Woynarovich Ferenc, Kovács Mihály piarista tanár tanítványa. A Tücsök tervezésénél a Minivac-601 amerikai építőkészletet vette alapul, annak leegyszerűsített és részben továbbfejlesztett módosítása.
Kovács Mihály piarista szerzetes már az 1958-59-es tanévben elkezdte a középiskolai kibernetika oktatását, ezzel Magyarországon az első informatikatanár lett. Az 1960-as években már ismertek voltak tanítványai által épített egyedi kibernetikai játékok, de a Tücsök egy olyan építőkészletet kínált, amelyet a többi hazai otthon is megvásárolhatott.
Az együttműködés és a Tücsök építőkészlet bemutatása a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Piarista Rend Magyar Tartománya közötti megállapodás részeként történt, és a budapesti Piarista Gimnáziumban megrendezett kiállítás és a Kovács Mihály-emlékkonferencia is hozzájárultak a kibernetika örökségének megőrzéséhez. A Tücsök prototípusa és más kibernetikai játékok mostantól állandó kiállítási darabként szolgál a Piarista Gimnáziumban, hozzájárulva Kovács Mihály és Woynarovich Ferenc örökségének továbbéléséhez.
Források:
Mikromat
A Mikromat számítástechnikai építőkészlet Kovács Mihály (1916-2006) piarista szerzetes és a budapesti Piarista Gimnázium tanára vezetésével készült 1966-ban. A prototípust Woynarovich Ferenc gimnáziumi tanuló készítette el, akitől a készlet a "Tücsök" nevet kapta.
Kovács Mihály már 1958-59-ben kezdett középiskolában kibernetikát tanítani, és őt ismerjük Magyarország első középiskolai informatikatanáraként. A Mikromat építőkészlet és a Didaktomat feleltetőgép a Piarista Gimnázium legendás kibernetikai szakkörének alkotásai közé tartoznak. A Budai Járási Háziipari Szövetkezet gyártotta a Mikromatot, amely a hetvenes évek elejéig volt kapható a játék- és tanszerboltokban. A készlethez Kovács Mihály által írt "Gyakorlati út a kibernetikához" című oktatókönyv is tartozott.
A Mikromat tervezésénél a kanadai Minivac-601 számítógépmodell szolgált alapul, amit részben továbbfejlesztettek és NYÁK alapúvá tettek. A készlet 4.5 Voltos telepről működik, és lehetőséget ad a programozásra és kapcsolások összeállítására. Az eredeti kartondobozon egy fiú látható, aki a készlettel játszik, és háttérben egy kibernetikus figura ül az URAL-2 számítógép előtt. A Mikromat hozzájárult a magyar számítástechnika fejlődéséhez és a kibernetika alapjainak megismertetéséhez.
Források:
Aircomp 16
Az Aircomp 16 számítógépet Lukács József és Lukács Endre, két tizenéves testvér fejlesztette ki. A gép két szériában jelent meg: az első széria fehér, a második fekete műanyag dobozban készült. A két széria közötti legnagyobb különbség a kazettakezelés minőségében mutatkozott: az első szériánál gyenge minőségű volt, míg a második szériánál ezt a hibát már kijavították.
A gép a maga idejében kiemelkedett a gépi kódban történő programozás könnyedségével, köszönhetően a monitor üzemmódnak, ami lehetővé tette a gépi kódú programok bevitelét, futtatását, listázását és tárolását. Kiegészítőként kapható volt hozzá assembler és debugger is, elősegítve a programfejlesztést.
A BASIC utasítások a billentyűzeten való elhelyezésével a gép egyszerűsítette a programozást. A hangkezelés is figyelemre méltó volt: két hanggenerátora volt, az egyik a billentyűk leütésekor csipogott, míg a másik BASIC programozás közben adott hangot korlátozott frekvenciatartományban.
A grafikus felbontás a Homelab-2-ben egyedi volt, monokróm kijelzővel, de a grafikus kezelés sebessége kissé lassú volt.
Források:
HT-1080Z/64
A HT-1080Z, egy magyar Híradástehnika Szövetkezet által gyártott iskola-számítógép, az 1980-as évek elején jelentős szerepet töltött be a hazai informatika oktatásában. A gép, mely a hongkongi EACA cég Video Genie modelljének licence alapján készült, a középiskolák állami támogatással történő felszerelésére szolgált.
Technikai jellemzői között szerepelt a Zilog Z80 mikroprocesszor, 16 vagy 64 KB RAM, valamint különböző be- és kimeneti eszközök. Az 1983 és 1986 között gyártott 2364 darab közül sok az iskolákban került használatra.
A HT-1080Z strapabíró, kompakt kialakítása ellenére magas ára miatt nem volt népszerű a magánszemélyek körében. A 80-as évek közepére a technológiai fejlődés és a külföldi számítógépek, mint a ZX Spectrum és a Commodore-64, elavulttá tették a modellt. Ennek eredményeképpen a későbbi időszakban a Commodore típusok váltak az iskolai számítógépek preferált választásává Magyarországon.
Források:
Sinclair Spectrum ZX
A ZX Spectrum a 1980-as években jelentős szerepet játszott a számítástechnika világában, Európában piacvezetőként, a brit ipar szimbólumaként, versenyezve a Commodore 64-gyel. A gép dizájnját Rick Dickinson tervezte, a Zilog Z80 processzorral, 16 vagy 48 KB memóriával és színes grafikával. Az olcsó, gumibillentyűs kialakítása, a Sinclair BASIC programnyelv és a játékprogramok népszerűsége jelentősen hozzájárult a sikereihez. Kiegészítőként számos innovatív eszköz jelent meg, mint az Interface I, a Microdrive és az Interface II, amelyek tovább növelték a gép funkcionalitását.
1984-ben megjelent a Spectrum+, mely a 48Kb-os Spectrum továbbfejlesztett változata volt, műanyag billentyűzettel és további fejlesztésekkel, de a billentyűzet megbízhatósága változatlan maradt. A Sinclair cég utolsó Spectrum modellje, a 128 KB-os változat, többek között háromcsatornás hangot, MIDI-csatolást, soros portot és RGB-monitorkimenetet is kínált, újításokkal a memória kezelésében.
A ZX Spectrum jelentősége és népszerűsége globális volt, számos klónváltozat jelent meg Brazíliától a Szovjetunióig, az 1990-es évek közepéig tartó forgalomban. Ezek a klónok a ZX Spectrum technológiai és kulturális hatását mutatják a világ számos részén.
Források:
Commodore 64
A Commodore 64 (C64), 1982-ben bemutatva és piacra dobva, a világ legnagyobb példányszámban eladott személyi számítógépévé vált, több mint 20 millió darabbal 1993-ig tartó gyártási időszaka alatt. Különösen népszerű volt a háztartásokban, de üzleti célokra is használták, körülbelül 10.000 kereskedelmi szoftverrel. A gép 64 KB RAM-mal és 1 MHz-es MOS 6510 processzorral rendelkezett, kiemelkedő grafikai és hang képességekkel – a grafikát a VIC-II chip, a hanghatásokat a SID 6581 chip biztosította.
1986-ban a Commodore 64 új változatát, a C64C-t mutatták be, amely külsőleg és alaplapban is megújult, de kompatibilis maradt a korábbi változatokkal. Az új változat HMOS technológiájú chipeket használt, és a SID chipet is frissítették (SID 8580). A Commodore külön kiadást, a C64G-t is piacra dobott, ami a német piacon volt népszerű. Emellett megjelentették a Commodore 1764 memóriabővítőt, amely 320 KB-ra növelte a gép memóriakapacitását.
A C64 továbbra is nagy hatást gyakorol a számítógépes kultúrára, a saját C64-ükkel rendelkező rajongók és a demo scene népszerűsége miatt. A C64 demo versenyeket még ma is rendezik számítógépes rendezvényeken, ami a gép tartós kulturális hatását bizonyítja.
Források:
Átvezetés:
A játékkonzolok korszakának hajnala
Ahogy búcsút intünk a mikroszámítógépek ikonikus korszakának, amely olyan legendákkal volt tele, mint a Sinclair ZX Spectrum és a Commodore 64, belépünk a digitális szórakoztatás dinamikus és átalakuló korába. Az 1980-as évek közepe nemcsak a technológia fejlődését hozta el, hanem a figyelem középpontjának eltolódását is az általános célú számítógépektől a specializált játékélmények felé. Ez volt az a korszak, amikor a számítógépek és a játékkonzolok közötti határ elmosódni kezdett, megteremtve ezzel az izgalmas új fejezet alapjait az interaktív szórakoztatásban.
Most egy olyan világba merülünk el, ahol a Sega Master System és a Sega Mega Drive újraértelmezte, mit jelent otthoni játékkonzolnak lenni. Ezeknek a rendszereknek a bevezetése jelentős fejlődést hozott a játékvilágban, gazdagabb grafikát, összetettebb játékmenetet és a narratívára épülő élményeket kínálva, amelyek a világszerte a játékosokat lenyűgözték. Ahogy ezeket a konzolokat felfedezzük, látni fogjuk, hogyan állították fel az új szabványokat és hogyan szálltak szembe versenytársaikkal, utat nyitva ezzel a kultikus Super NES és a forradalmi Nintendo 64 számára.
Csatlakozz hozzánk, amint elindulunk ezen az úton a játékkonzolok aranykorán keresztül, ahol a fejlesztésnek nem voltak határai, és a játék öröme állandó helyet kapott a világ szívében és otthonaiban.
Sega Master System
A Sega Master System, amelyet a Sega 1986-ban dobott piacra Japánban, a Nintendo Entertainment Systemre adott válaszként született. A konzol, amely egy Z80 CPU-n alapuló NEC uPD780C-1 (780C) processzort, valamint 3,57 MHz (NTSC) vagy 3,54 MHz (PAL) órajelet használt, versenyre kelhetett volna a Nintendóval, de nem sikerült felülmúlnia azt. A grafikai megjelenítésért a Sega 315-5124 / Yamaha YM2602 chipek feleltek, melyek lehetővé tették, hogy a képernyőn egyszerre maximum 32 színt jelenítsenek meg egy 64 színű palettából, 256 x 192 vagy 256 x 224 képpontos felbontásban.
A Master System különlegessége két hangchip használata volt: a fő hangkeltő a Sega PSG (SN76496) chip, amely 4 csatornán szólalt meg mono hangzásban, míg a másodlagos Yamaha YM2413 chip FM szintézis technikával kilenc mono csatornán volt képes hangot megszólaltatni. A konzol 24 KB RAM-mal rendelkezett, melyből 8 KB volt programozható, a többi pedig videó RAM-ként funkcionált. A játékok többsége cartridge formájában jelent meg, 128 KB-tól 4 MB-ig terjedő méretben.
Ergonómiailag kevésbé kedvező kialakítású két kontrollerrel rendelkező Master Systemre több mint 300 játék jelent meg, bár ezek száma jelentősen elmaradt a Nintendo Entertainment System kínálatától. A konzol több változatban is megjelent, egy vagy két beépített játékkal, mint például a Snail Maze, Alex Kidd in Miracle World, Hang On, Safari Hunt, Astro Warrior és Missile Defense 3D.
Források:
Sega Mega Drive
A Sega Mega Drive, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban Sega Genesis néven ismertek, a Sega negyedik generációs, és ötödik otthoni konzoljaként jelent meg a késő '80-as, korai '90-es években. Ez volt az első 16 bites konzol, amely jelentős piaci részesedést ért el Európában és Amerikában. A konzol eredetileg MK-1601 néven jelent volna meg, de végül a teljesítményre utaló Mega Drive nevet kapta.
Kezdetben a Sega Mega Drive az 8 bites NES-szel versenyzett, mivel a Nintendo még nem jelentette meg a Super Nintendo Entertainment Systemet. A gép Japánban kevésbé volt sikeres, az első évben csak 400 000 darabot adtak el belőle. Az amerikai piac meghódítására a Sega of America kétszintű kampányt indított, amely magában foglalta a híres "Genesis does what Nintendon't" reklámszöveget és hírességekkel fémjelzett játékokat, mint például a Michael Jackson’s Moonwalker.
A Sega amerikai vezetőségének cseréje után új üzleti stratégiát vezettek be, amely az árcsökkentésen, egy amerikai fejlesztő stúdió létrehozásán, további agresszív reklámozáson, valamint a csomagolt játék cseréjén (Altered Beast helyett Sonic the Hedgehog) alapult. A Sonic sikerével a konzol végül népszerűvé vált a Nintendo-pártiak körében is. 1992-től kezdve a Sega Genesis Amerikában vezető konzollá vált a Nintendoval szemben, részben a menőbb, gyorsabb konzolként való megjelenítésének köszönhetően, ami különösen a tinédzser fiúk körében vált népszerűvé. A több éves versengés alatt azonban egyik konzol sem szerzett jelentősebb piaci előnyt a másikkal szemben.
Források:
Super Nintendo Entertainment System / Super NES
A Super Nintendo Entertainment System (SNES), a Nintendo 16 bites konzolja, 1990 és 1993 között jelent meg Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában, Dél-Amerikában, Japánban (Super Famicom néven) és Dél-Koreában (Super Comboy néven). Bár technikailag megegyeztek, a különböző régiók konzoljai nem voltak kompatibilisek egymással. Az SNES, a NES utódjaként, a legfejlettebb grafikai és zenei képességekkel rendelkezett abban az időben, és sok segédchipet integráltak bele.
A konzol a késői piacra lépése és a Sega Mega Drive-val való éles versengése ellenére is a 16 bites korszak legnépszerűbb játékkonzoljává vált. Sokan a videojátékok "aranykorának" tekintik a SNES-t a játéktípusokat meghatározó címei és kreatív játékmenete miatt. A Nintendo a 16 bites konzol fejlesztésébe azután kezdett bele, hogy az NEC és a Sega már 16 bites konzolokat dobott piacra, melyek technikailag felülmúlták a 8 bites NES-t.
A Super Famicomot Masayuki Uemura tervezte, és 1990-ben Japánban debütált. Azonnali sikert aratott, és a kezdeti 300.000 darabos készlet gyorsan elfogyott. A Nintendo Amerikában 1991-ben adta ki az SNES-t, míg Európában a konzol 1992 tavaszán jelent meg. A konzol eleinte kevés játékkal rendelkezett, de a közönség jól fogadta őket, köztük a Super Mario Worldöt és az F-Zero-t, amelyek a "Mode 7" pszeudo-3D-s megjelenítést mutatták be.
Források:
Sega Dreamcast
A Dreamcast, a Sega hatodik generációs videojáték-konzolja, 1998 és 1999 között jelent meg világszerte, az első a hatodik generációs konzolok között, megelőzve a PlayStation 2-t, az Xbox-ot és a GameCube-ot. A Sega utolsó otthoni konzoljaként emlékezetes, hiszen utód nélkül hagyta abba a gyártást.
A korábbi, sikertelen Sega Saturn tapasztalataitól eltérően, a Dreamcast költséghatékony hardverrel készült, mint például a Hitachi SH-4 CPU és a NEC PowerVR2 GPU. A Sega a konzol külsején nem tüntette fel a nevét, a korábbi kereskedelmi kudarcok miatt. A Dreamcast kezdetben erős amerikai érdeklődést és sikeres eladásokat generált, de a Sony PlayStation 2 iránti várakozás gyorsan elhalványította ezt az érdeklődést. Árcsökkentések ellenére sem sikerült elérnie a Sega elvárásait, ami jelentős pénzügyi veszteségeket okozott a cégnek. Ennek eredményeként a Sega 2001 márciusában beszüntette a Dreamcast gyártását és kiadóként folytatta tevékenységét.
A Dreamcast, bár rövid életű volt és korlátozott külső támogatást kapott, a kritikusok szerint megelőzte korát. Játékkínálata számos kreatív és innovatív címet tartalmazott, mint a Crazy Taxi, a Jet Set Radio, a Shenmue, valamint kiváló minőségű átiratokat a Sega NAOMI játéktermi rendszerből. Fontos újításként a Dreamcast volt az első konzol beépített modemmel az internetes játékhoz. Összesen 10,6 millió egységet adtak el világszerte, ami a konzol kulturális és technológiai jelentőségét mutatja.
Források:
Nintendo 64
A Nintendo 64 (N64), a Super Nintendo utóda és a Nintendo ötödik generációs konzolja, 1996-ban jelent meg, és 64 bites processzorának köszönhetően kapta a nevét. Az N64 fejlesztése a 32 bites rendszerek megjelenése után vált szükségessé, és a Nintendo a Silicon Graphics Inc. (SGI) céggel működött együtt az új rendszer kifejlesztésében, amelyet eredetileg Project Reality néven ismertek. Az SGI-nek nem volt korábbi hardverfejlesztési tapasztalata, de jelentős tudással rendelkeztek a számítógépes grafikai megvalósítások terén. A fejlesztés több évig tartott, és a késések, valamint a kezdeti szoftverellátottság hiánya miatt az első évben lemaradt a Sony PlayStation konzoljától.
A Nintendo 64 a kor egyik legfejlettebb konzolja volt, a Sega Saturn, Sony PlayStation, Atari Jaguar, 3DO, Amiga CD32 és a japán FM Towns Marty mellett. A cartridge alapú rendszer ellenére hátrányai voltak, mint például a külsős cégek által készített programok hiánya, ami főleg belső fejlesztők munkáját eredményezte. Összesen 387 hivatalos játék jelent meg a konzolra, amelyek közül 84 csak Japánban, 50 csak Észak-Amerikában, és 2 csak Európában.
Az első játékok között szerepelt a Super Mario 64, Pilotwings 64, és Japánban a Saikyo Habu Shogi, míg Észak-Amerikában és Európában a Star Wars: Shadows of the Empire és a Turok: Dinosaur Hunter is megjelent. A konzol utolsó kiadott játéka a Tony Hawk’s Pro Skater 3 volt 2002-ben, kizárólag Észak-Amerikában. A legnépszerűbb játék, a Super Mario 64, 11 millió eladott példánnyal büszkélkedhet.
Források: