114 éve, 1910. június 22-én Berlinben született Konrad Zuse, a számítástudomány egyik úttörője. Tanulmányait Berlin-Charlottenburgban, a Műszaki Főiskola mérnöki szakán fejezte be. Diplomája megszerzését követően egy repülőgépgyár tervezőjeként állt munkába. Első gépének építését még főiskolásként kezdte el.

Az ő nevéhez fűződik az első jelfogókkal (jelfogó, azaz relé, relay) működő számológép. Négy gépet készített. Az első, a Z1 még csak mechanikus volt, a Z2-be viszont már relés elektromechanikus áramköröket is beépített, a Z3-t pedig az első programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó, elektromechanikus számítógépként ismeri az informatikatörténet. A világháborút egyedül a legkomplexebb Z4 élte túl. A náci Németországban építette gépeit, de munkásságának nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. (A Z3 és a Z4 másolata a müncheni Német Múzeumban tekinthető meg.)

A bináris, jelfogós és programvezérelt számítógéppel mintegy három évvel előzte meg az amerikaiakat. A Z3 1941-ben már működött, tengerentúli “vetélytársa”, Howard Aiken (1900-1973) Mark I nevű gépe viszont csak 1944-től. Az akkori Németországból viszont nem jutottak el a hírek a világba, így csak nagyon kevesen tudtak Zuse munkásságáról.

1948-ban megalkotta az első magas szintű programozási nyelvet, a Plankanalkult.

Első elektroncsöves gépeit, a Z20-at, a Z21-et és a Z22-t 1955-ban kezdte el tervezni. Az első kettő terv maradt, a harmadik el is készült.

A világ első digitális rajzgépe, a Graphomat (Z64) szintén az ő nevéhez fűződik. Amikor az első változat elkészült, még nem is létezett a toll mozgatásához alkalmazható léptetőmotor. Helyettesítésére precíziós fogaskerék-áttételt tervezett, ez tette lehetővé a nagyon pontos rajzokat.

Élete utolsó éveiben elméleti kérdésekkel, számítástechnika és automatika kapcsolatával, önreprodukáló automatákkal foglalkozott.