Magángyűjtők bemutatkozása
A veteránautósok körében nem ritkák a márkatalálkozók, járműves seregszemlék, fesztiválok. Az elmúlt években hasonló pezsgést tapasztalhatunk az elektronikai régiségeket gyűjtők köreiben is. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által fejlesztett és működtetett Informatika Történeti Kiállítás (Szeged, Szent-Györgyi Albert Agora) állandó tárlata már eddig is bemutatott néhány, magángyűjtőktől kölcsönzött, ritka számítógépet. Most a hatalmas gyűjtemény szomszédságában a magángyűjtők találkoztak egymással – és az érdeklődők seregével. Például szülőkkel, akik gyerekkoruk kedvenc játékait mutathatták meg csodálkozó gyerekeiknek.
https://www.facebook.com/njszt/videos/868495813261278/
Nem túlzás, 2016. április 23-24-én, a 7. Szegedi retro számítógép, video- és quartzjáték kiállításon újra átélhettük a mikroklubok hangulatát, megcsodálhattuk gyerek- vagy fiatalkorunk számítógépeit, videojátékait. A két napos találkozón Nagy Károly Apple gépeivel, Szakács Gábor quartzjáték gyűjteményével, Prievara Zsolt Magyarországon igen ritka Sega Yeno számítógépével kiegészülve Mári Zsolt gyűjteményét lehetett megtekinteni, de ami még fontosabb, ezek közül sokat ki is lehetett próbálni!
A kiállítás gerincét azok a számítógépek alkották, melyek a nyolcvanas évek meghatározó mikroszámítógépei voltak, így a Commodore, a Sinclair, Atari cég gyártmányai, vagy a magyar Primo, Videoton, HT, Homelab számítógépek. Ezek mellett igazi ritkaságok: Apple II, jugoszláv gépek… Sőt! Magyarországon kevésbé vagy egyáltalán nem ismert gépeket is meg lehetett tekinteni.
Akinek a játékos oldal dobogtatta meg jobban a szívét, tologathatta a pong videojáték potmétereit, küldetésre indulhatott a 80-as, 90-es évek kultikus videojáték hőseivel, Marióval vagy Sonic-kal, megismerhette a NEC PC engine konzolt és a méltatlanul feledésbe merült Sega Dreamcastot is.
Rengeteg mosolygó arcot lehetett látni, önfeledt szórakozás volt azok számára, akik ellátogattak a kiállításra. A tárlat nem hagyományos múzeumi kiállítás volt: a tárgyaknak csak egy részét állították ki vitrinekben (például Szakács Gábor quartzjátékait és még azoknál is régebbi, például LED-kijelzős elektronikus játékait). A legtöbb bemutatott tárgy – döbbenetes sűrűségben – asztalokon sorakozott, s jó pár számítógép és konzol korhű televíziók és monitorok mellett pontosan azt a hatást érte el, mintha időutazást tettünk volna. S ehhez voltak értő kalauzok is: a magángyűjtők, akik a helyszínen mutatták be féltve őrzött kincseiket, s meséltek kulisszatitkokat gyűjteményeikről.
Akinek ez nem volt elég, megtekinthette az Informatika Történeti Kiállítás csodálatos régi számítógépeit, a tárlatvezetéseken hallhatta az IBM-nyomtató zenéjét és az ismert dallamokat muzsikáló floppy drive-okat, működés közben ismerhette meg a telefonközpontot, amely két – a mai gyerekek számára ismeretlen és kissé rejtélyesnek ható – tárcsás telefont kapcsol össze.
A kétnapos rendezvény alatt nemcsak az NJSZT Informatika Történeti Kiállítása várta az érdeklődőket, hanem az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont segítségével működő látványlabor is: így az informatika és a videojátékok világa után a látogatók megismerkedhettek a fizika érdekes törvényeivel is, játékos, érdekes előadás formájában.
Folytatás jövőre!
Mári Zsolt