A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)  MI és a Robot című kiállításán már a rendezés utolsó simításai után, szombaton - tehát a június 7-én, 11 órakor tartott megnyitó előtt - fogadtuk a tárlat első látogatóit: a legendás szoftverfejlesztő – és első magyar űrturista – Charles Simonyi kereste fel Informatika Történeti Kiállításunkat testvérével, Simonyi Tamással együtt. A Simonyi testvérek az állandó kiállítást és a robotikai időszaki tárlatot is nagy érdeklődéssel nézték végig. 

A szerdai hivatalos megnyitón a megjelenteket Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója köszöntötte. Beszédében felhívta a figyelmet az NJSZT világszerte példamutató örökségvédő tevékenységére: hiszen a tudományos civil szervezet egy átfogó informatikatörténeti múzeum fejlesztését vállalta magára.

Ezt az átfogó kiállítást egészíti most ki – az időszaki kiállítások sorában – a robotika, ezzel ez az informatikához ezer szállal kapcsolódó terület végre elfoglalta a méltó helyét a múzeumi színtéren is.

Alföldi István a megjelent, mintegy félszáz diákhoz fordult: hiszen ők lesznek azok, akik már a mesterséges intelligencia és a robotika világában élik felnőtt életüket.

A terület exponenciális fejlődésének csalhatatlan jelei vannak, az emberek számára szervezett vetélkedőn és Go játékban győzedelmeskedő mesterséges intelligenciától (MI) az orvosokat segítő, intelligens szikéig, a Da Vinci robotig.

Alföldi István jelezte: a mesterséges intelligencia (MI) nem jelenik meg direkt módon a tárlaton (a cím szójátékát leszámítva), a múzeum elsősorban e forradalmi változások előzményeit mutatja be, de a jelen és jövő a múlt ismeretében értelmezhető: ezért is érdemes megnézni a bemutatott tárgyakat és elolvasni a tablókat, melyek megalkotásában és a kiállítás látványvilágának kialakításában kiemelte Forrai Ferenc grafikus munkáját.

A megnyitón a kiállítás rendezője, Képes Gábor tartott szakmai tárlatvezetést. Elsősorban azokat a kreatív elméket emelte ki, akik a robotika versenyeken és az NJSZT robotika szakosztályában is robotok építésével foglalkoznak.

Munkájukat a személyi számítógép hőskorának klubmozgalmához, az első otthoni számítógépek alkotóihoz hasonlította: hiszen felismerték az igényt a robotikára – és ötletes megoldásaik a későbbi, gyártott robotokat előlegezik meg.

A MI és a Robot kiállítás tablói a robotika történetét és témaköreit mutatják be, a bemutatott tárgyak pedig kisebb részt gyártott, nagyobb részt magánemberek által fejlesztett robotok.

Abonyi Zoltán diplomamunkaként készült drónja, a Szegedi Tudományegyetem vonalkövető robotja, amelyhez Rabi Zsolt készített pályakövető alkalmazást; Pécskai Balázs emberszabású robotjai, Simon Béláné dr. és tanítványai versenyrelikviái és csatárrobotja, Kopiás Péter és csapata Magyarok a Marson versenyrobotjai, a BME RobonAUT versenyének diákok által épített robotautói, Juhos Sándor épített robotkara és más robotjai. E tárgyak mind arról tanúskodnak: érdemes tanulni és művelni a robotikát!

Képes Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy Szegeden már 55 évvel ezelőtt is Robotember fogadta az Úttörőház látogatóit: a kétméteres bádogember replikája a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum jóvoltából került a kiállításba.

"Legyetek büszkék rá, hogy az eredeti Szegedi Robotember alkotója itt ül körötökben!" – mutatta be a szegedi diákoknak dr. Muszka Dánielt, a kibernetika élő klasszikusát a tárlat rendezője.

A megnyitó végén Muszka Dániel néhány személyes emlékét és benyomását mesélte el a robotika hazai kezdeteiről.

A MI és a Robot kiállítás szeptember végéig látogatható, s a Múzeumok Éjszakáján történeti előadásnak is helyet ad.

Érdemes megnézni mindenkinek, aki kíváncsi az első fecskékre, azaz a világformáló robotika első hírnökeire.

 

 

 

KG