1906. július 16-án, Minnesota államban született Reynold B. Johnson, feltaláló, a számítástudomány egyik úttörője, akit hosszú évekkel később a ?merevlemez atyjának? neveztek el.

Felsőfokú tanulmányait a Minnesota Egyetem végezte, 1929-ben oktatás-adminisztrációból diplomázott. 1933-ig egy michigani iskolában tanított, majd állásának elvesztését követően különös elektromechanikus eszközön (test scoring machine) kezdett el dolgozni, amely automatikusan osztályozta a ceruzával kitöltött többválasztásos teszteket, azaz lehetővé tette a ceruzával megjelölt kártyák lyukkártyává alakítását. A technológiát az 1940-es évektől az 1960-as évekig széles körben használták.

Életét ez a találmány változtatta meg: addig házalt vele, míg az IBM 1934-ben megvette a jogokat, 1937-től pedig New Yorki Endicott laboratóriumában mérnökként alkalmazta feltalálót.

1952-ben az IBM a kaliforniai San Joseba küldte azzal a céllal, hogy alapítsa meg és vezesse a Nyugati Parti Laboratóriumot. 1956-ban egy általa irányított kutatócsoport fejlesztette ki a lemezen történő adattárolási technológiát (IBM 305 RAMAC) ? a későbbi sokszáz-milliárdos iparágat és üzletet megalapozó első merevlemezt.

A Sonyval együttműködve egy projekten, annak melléktermékeként ? oktatási céllal, gyerekeknek készített ?video-szöveggyűjteményhez? ? kidolgozta a félhüvelykes videokazetta-szalag prototípusát.

Johnson 1971-es nyugállományba vonulásáig dolgozott az informatikai óriáscégnél. A három és fél évtized alatt több mint 90 munkáját szabadalmaztatták, nyugdíjasként pedig többek között egy új mikrofonográf-technológiát hozott létre.

1986-ban Ronald Reagan Nemzeti Technológiai Éremmel tüntette ki. 1998-ban Palo Altoban hunyt el.