Informatikatörténet a filmvásznon

Ha azt kérdezik tőlünk, melyik találmány változtatta meg a legnagyobb mértékben a mindennapjainkat, alighanem a számítógépet fogjuk választani. Ha néhány évtizeddel korábban tesszük fel ezt a kérdést, alighanem a közlekedés köréből választottunk volna. A vasút hőskorát láthatjuk a westernfilmekben, de az automobilizmus és a repülés hőskora is megihlette a kultúra szereplőit. Talán ezek a tárgyak azért olyan vonzóak, mert a távolságok győzhetőek le általuk. De ugyanez igaz a számítógépekre is.

Mostanában nem egy rendező álmodja vászonra (vagy tévéképernyőre és stílszerűen videómegosztó oldalra) az informatika történeteit. Csak hogy néhány kedvenc példámat említsem, a teljesség igénye nélkül: Danny Boyle Steve Jobs című mozifilmjében (2015) a címszereplő varázslatos, de sok szempontból az elviselhetetlenség határát súrolóan kemény egyéniségét, a hozzá közelállókhoz való, sérülésektől sem mentes viszonyát ismerhetjük meg a legendás Macintosh-termékbemutatók kulisszái között. A filmért Aaron Sorkin a legjobb forgatókönyv Golden Globe-díját, Kate Winslet pedig a legjobb női mellékszereplőnek járó Golden Globe-ot kapta meg, a Jobsot alakító Michael Fassbendert pedig – Kate Winslettel együtt – Oscarra jelölték.

Aaron Sorkin nevét érdemes megjegyezni, pár évvel korábban Oscar-díjat kapott a Social Network – A közösségi háló című filmért (2010), amelyre a bemutatása után valóságos díjeső hullott. A Közösségi hálóban a Facebook születését követhetjük nyomon, az alapítót, Mark Zuckerberget Jesse Eisenberg alakítja, de egy fontos szerepben a népszerű énekes, Justin Timberlake is feltűnik.

A fentebb említett film előtt is készült film Steve Jobsról, az ő alakja köré épült Joshua Michael Stern Jobs – Gondolkozz másképp című életrajzi drámája (2013), Ashton Kutcherrel a címszerepben, a tévéfilmek közül pedig emlékezetes a Magyarországon Számító emberek címen is ismert Szilíciumvölgy kalózai (1999): Martyn Burke remek filmjében a Vészhelyzet című tévésorozatban népszerűvé vált Noah Wyle alakította Jobsot és Anthony Michael Hall Bill Gates-t. A kettejük vetélytárs-barátságát, párharcát bemutató jelenetek mellett az alkotás valóságos tárháza a személyi számítógép korai történetét bemutató, emblematikus jeleneteknek.

Tíz évvel később a BBC is arra vállalkozott, hogy a személyi számítógépek korai történetének két markáns egyéniségét mutassa be, természetesen ők a brit ikonok közül választottak. A Micro Menben (2009), melynek szellemes munkacíme Syntax Era volt a Sinclair ZX Spectrum számítógép Syntax Error hibaüzenetére utalva, Alexander Armstrong alakította Sir Clive Sinclairt, míg a BBC Micro számítógép révén híres Chris Curry-t Martin Freeman játszotta. A film felejthetetlen zárójelenetében Sir Clive Sinclair robog el C5 törpeautóján, de sorra lehagyják a multik, például a Microsoft kamionjai…

Szerencsére az informatika korai hősei is megjelennek a vásznon: a Kódjátszma című, gyönyörűen fényképezett angol-amerikai filmben (2014) a Sherlock tévésorozatból is ismert, szuggesztív egyéniségű Benedict Cumberbatch formálja meg a zseniális Alan Turing alakját: a második világháborúban játszódó történet pedig nemcsak a számítógépek egyik előképének tekinthető kódfejtő gépről szól, de a nagy tudós különleges emberi alakjáról – és a korszak társadalmi problémáiról, köztük a homoszexualitáshoz való viszonyról is. A homoszexuális emberek kémiai kasztrációja tömérdek ember életét tette tönkre – köztük Alan Turingét is -, ezért az embertelenségért évtizedekkel halála után követte meg az Egyesült Királyság Turingot.

Kora társadalmi problémáiról – és az informatika hőskoráról – szól a januárban mozikba került és néhány helyen még most is látható A számolás joga (Hidden figures, 2017) is. A filmet három kategóriában is jelölték Oscar-díjra, kár, hogy nem kapta meg, mert hatásos, erős alkotásról van szó. Számunkra, az informatikatörténet iránt érdeklődők számára érdemes megnézni a NASA-nál, az első űrprogram idején, a 60-as évek elején játszódó filmben a paradigmaváltást: láthatjuk, hogy adják át a helyüket az óriási értékű és hatalmas, de eleinte kihasználatlan IBM számítógépnek az asztali számológépeken, összeadógépeken dolgozó matematikusok (őket hívták computernek eredetileg). Illetve hogyan maradtak mégis a NASA kötelékében: megtanulva a FORTRAN programnyelvet és az IBM számítógép kezelését. Theodore Melfi igaz történeten alapuló filmjének igazi főhősei a matematikusnők: Katherine Johnson (Taraji P. Henson), Dorothy Vaughan (Octavia Spencer) és Mary Jackson (Janelle Monáe). Bravúros alakítások három erős, fiatal nő érvényesüléséről. Ez azért sem volt könnyű feladat számukra, mert nők voltak. Azért pedig főleg nem, mert fekete bőrűek. A nőket érintő előítéletek, a hétköznapi szexizmus is áthatotta (és sajnos át is hatja) a mindennapokat, remélhetően a színes bőrű embereket érintő megkülönböztetés olyan formái, mint a filmben láthatóak, már örökre a történelem szemétdombjára kerültek.

Reméljük, hogy a film üzenete sokakhoz eljut. Március 9-én például az Egyesült Államok nagykövetsége vetítette le szegedi gimnazisták előtt, akiknek volt alkalmunk felhívni a figyelmét a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállítására is. A filmvászonra kerülő informatika a megőrzött informatikatörténeti tárgyak fontosságát is fókuszba helyezi. Várjuk a nagy magyar informatikusokról készülő filmeket, melyek készítéséhez minden segítséget készek vagyunk megadni.

Képes Gábor