Charles Babbage (1792-1871), angol matematikus és feltaláló két mechanikus ősszámítógépet is tervezett, de egyiket sem fejezte be. A Differenciálgépet (Difference Engine) 1821-ben mutatta be a Királyi Asztronómiai Társaságnak. A 15 tonnás, két és fél méter magas első változat 25 ezer alkatrészből állt. A másodiknak csak a tervei készültek el, ráadásul (legalábbis) elvileg nyomtató is készült volna hozzá.

1989 és 1991 között megépítették, a Londoni Tudományos Múzeumban végezte az első számításokat, 31 számjegyes eredményeket adott ki.

A Differenciálgép kudarcát követően, Babbage bonyolultabb szerkezet, az Analitikai gép (Analytical Engine) tervezésébe kezdett, amellyel halálig foglalkozott. Főként abban különbözött elődjétől, hogy lyukkártyákkal programozható lett volna. Soha nem készült el vele, pedig a feltaláló elképzeléseit megértő kevesek egyike, Lord Byron lánya, Ada Lovelace (1815-1852) írt hozzá programot.

A számítógépek elődjének tekinthető Analitikai gép tudott programokat tárolni, azokon belül feltételes elágazásokat használni, volt címezhető memóriája. Két okból nem épült meg: egyrészt Babbage korában a belső súrlódás és áttétel nem állt megfelelő szinten, és az állandó vibráció komoly problémákat okozott. Másrészt gépkészítés közben Babbage megváltoztatta az eredeti terveket.

Kevésbé köztudott, hogy legkisebb fia, Henry Provost Babbage (1824-1918) apja tervei alapján megépítette a gép egy részét, és 1888. január 21-én a pi többszörösét kiszámítva, átment az első "teszten". Valószínűleg ez volt egy modern számítógép-rész első sikeres tesztje. A fiatalabbik Babbage gépének egyik darabját nemrég árverezte el a londoni Christies. Egy sydney-i múzeum vásárolta meg.