Az Antikhyterai Gépezet

Augusztus 31-én ér fejeződik be a görög Nemzeti Régészeti Múzeum (Athén) csaknem másfél éves, a leghíresebb ókori "ősszámítógép", az Antikhyterai Gépezet titkaiba beavató "Antikhyterai hajótörés: a hajó, a kincsek, a mechanizmus" különleges kiállítása (www.antikythera-mechanism.gr).

Ember vagy állat mozgását utánzó automatákkal kínai és görög források, legendák szerint előszór a Krisztus előtti IV. században kísérleteztek. Az első ilyen mechanikus rendszerek fagalambok (Tarentumi Arkhütasz) és csigák (Démétriosz Phaléreusz) voltak, illetve állítólag II. Ptolemaiosz Philadephosz fáraó szolgálatában állt egy ősi android. Konkrét adatok azonban csak néhány századdal későbbi ? közlekedőedény-elv alapján működő ? gépekről maradtak fenn: az alexandriai Ktészibiosz időmérőjéről, a madárhangú automatával is kísérletező bizánci Philón szintszabályzós olajmécseséről és a Krisztus előtti I. században élt Ktészibiosz-tanítvány, a szintén alexandriai Hérón madarat és kígyót formáló borkimérőjéről.

Az automaták és az antik Hellasz kései éveinek nagyméretű vízórái túlmutattak eredeti rendeltetésükön: a csillagászathoz és az asztrológiához kapcsolódva, valamilyen szinten igyekeztek az égitestek, különösen a Nap és a Hold járását is jelezni. Esetleg a következő olimpia a csillagok mindenkori állásával összefüggő időpontjának meghatározásához, mint tette a legújabb vizsgálatok szerint az akár kezdetleges mechanikus számítógépként felfogható, bronzból készült Antikhyterai Gépezet, amelyről, vagy valami nagyon hasonlóról Cicero is megemlékezett.

A szerkezetre 1902. május 17-én bukkantak rá a tengerben, 40 méter mélyben, egy, a Krisztus előtti I. században elsüllyedt római hajóroncsban. Nevét felfedezésének helyéről, a Kythera és Kréta között fekvő Antikythera kicsiny szigetéről kapta.

Keletkezési ideje körülbelül Krisztus előtt 140-100 körülre tehető, keletkezési helyéről viszont megoszlanak a vélemények. A kutatók szinte csak találgatnak, egyesek az athéni sztoikus filozófus Poszeidónioszt (Kr. e. 135-51), mások Hipparkhosz rodoszi csillagászt (Kr. e. 160-125), megint mások as szürakuzai feltalálót, Arkhimédészt (Kr. e. 287-212) tartják a szerkezet szülőatyjának. Arkhimédész minden bizonnyal nem volt az, viszont közvetve köze lehetett hozzá, és nem elképzelhetetlen, hogy az igazi tervező a szicíliai Szürakuzában élt. Ellentétben a korábbi vélekedéssel, mely szerint a gépezetet csak Görögország keleti felén használták, a nagyfelbontású képalkotásnak és a 3D-s röntgensugaras tomográfiának köszönhetően megfejtett borítóra vésett ? korábban karcolatoknak hitt ? hónapnevek korinthoszi eredetre vallanak, ami inkább azt látszik alátámasztani, hogy északnyugaton, Korfu vagy Szicília környékén hozták létre. Így jöttek rá arra is, hogy az egyik feliraton az olimpiának többször otthont adó Nemea város neve olvasható.

A fatokban tartott 33 cm magas, 17 cm széles gép 37 kézzel készített bronz fogaskerékből és tárcsából tevődött össze. Felhasználói 2 ezernél több ógörög írásjelben és jelképben ? babiloni hatásokat is mutató csillagászati feliratokban ? gyönyörködhettek. Meglepően hatékonyan működhetett, hiszen még a Hold mozgását is képes volt ?szimulálni.?

A főszerkezeten ? egy központilag elhelyezett tárcsán ? a görög zodiákus és az egyiptomi naptár jelenítődtek meg. A két hátsó tárcsán a holdciklusokra és a fogyatkozási minták idejére vonatkozó információkat olvashattak a kezelői. Elsősorban asztronómiai méréseket végeztek vele: a Nap, a Hold és az akkoriban ismert öt másik bolygó helymeghatározására használták. Az óramutatókat irányító fogaskerekeket karral mozgatták. A gép jövő- vagy múltbéli dátumok megadásával pontosan megállapította az adott időpontban az égitestek helyzetét.

A 2006 őszén indult Antikhyterai Gépezet Kutatási Projekt tomográfiai módszereivel azt is megállapították, hogy a bronzdarabok egy ókori analóg számítógép részei lehetnek.

A szerkezetnek több rekonstrukciója készült el.