Idén ünnepli megszületésének ötvenedik évfordulóját a világ egyik legismertebb programozási nyelve, a BASIC. A hobbiszámítógépes korszak legnépszerűbb, de még mindig széles körben használt nyelvének első kiadása1964-es (Dartmouth College).

A BASIC megalkotói a magyar származású Kemény János és amerikai munkatársa, Thomas E. Kurtz voltak. Az új nyelvet azzal a céllal hozták létre, hogy a matematikában nem jártas hallgatók számára is lehetővé tegyék egyszerűbb programok írását az egyetem számítógépére. Az alapkoncepcióit a FORTRAN 1958-ban kiadott második változatából, illetve az ALGOL 60-ból merítették, amiket az időosztásos környezetben történő működéshez szükséges elemekkel egészítettek ki.

A nyelv nevét egy Kurtz által nem sokkal korábban készített dolgozat után, a Beginner’s All Purpose Symbolic Instruction Code (kezdőknek szánt, általános célú szimbolikus műveleti kód) kifejezés első betűinek összeolvasásával kapta, ami maga is egy értelmes angol szót, a magyarul “elemi” jelentésű “basic”-et adta ki. Nem volt véletlen: a BASIC eredeti kiadása ugyanis meglehetősen buta volt, és csak elemi aritmetikai számításokra volt képes. Annyira, hogy a karakterfüzérek (sztringek) támogatása is csak egy évvel később, 1965-ben került bele.

Népszerűségét elsősorban nem kiforrottságának, hanem annak köszönhette, hogy alkotói fordítóprogramját ingyenesen elérhetővé tették minden érdeklődő számára. A számítógépek gyártóinak ez jól jött, úgy mellékelhettek gépeikhez azok vezérlésére alkalmas szoftvert, hogy nem kell különösebben súlyos licencdíjakat kipengetniük érte.

Az 1970-es évektől kezdve, a mikroszámítógépek terjedésével a nyelvet a gépüket magukat építő hobbisták is felkapták és számtalan változatban, sokszor jelentős fejlesztésekkel implementálták újra azt. Köztük volt Bill Gates és Paul Allen is, akik Micro-Soft nevű vállalkozásukat egy ilyen, az Altair által kiadott számítógéphez – majd később számos másik mikrogépre is – elkészített BASIC értelmezőjük értékesítésére hozták létre.

Az 1980-as években gyakorlatilag már minden újonnan piacra kerülő mikroszámítógépek beépített BASIC értelmezővel rendelkezett, egyéb nyelveken pedig csak pluszban megvásárolt, kiegészítő fordítók és értelmezők segítségével lehetett programozni őket. Az akkoriban fénykorukat élő számítógépes újságok irdatlan mennyiségben ontották magukból, jelentették meg oldalaikon a BASIC nyelven írt kisebb-nagyobb programokat. Az akkor beinduló számítógépes szakkörökben is elsősorban ezt a nyelvet tanulták meg a diákok.

A BASIC-et az idők folyamán számos komoly bővítéssel látták el, eredeti örökségét viszont sosem tudta levetni. Így az 1990-es évek elejétől kezdődően szerepét egyre inkább újabb, magasabb szintű (és főleg az objektumorientált programozás támogatására is képes) nyelvek vették át.

Bár a Microsoft a Visual Basic kiadásával és VBScript, illetve VBA szkriptnyelvei segítségével második életet ajándékozott a nyelvnek, utóbbiak fejlesztésének az ezredforduló előtti leállításával végleg megpecsételte sorsát. A cég a nyelv ismételt feltámasztására 2001-ben tett kísérlete, de a VB.NET kudarcot vallott. Főként azért, mert szakított az alapnyelv egyszerűségével, korlátait és körülményességét azonban megtartotta.

A BASIC, bár továbbra is számtalan platformra, köztük okostelefonokra is elérhető valamilyen formában, ma már elsősorban csak nosztalgikus vagy hobbi-értékkel bír a legtöbb programozó számára, széleskörű felhasználásra szánt és/vagy összetett programokat gyakorlatilag sehol nem írnak benne.