Minszk-22

Minszk-22 számítógép

A Minszkben tíz éven át gyártott Minszk számítógépcsalád tulajdonképpen a Moszkvában kifejlesztett M-3 elektroncsöves számítógép leszármazottja.

A család első tagja, a Minszk-2 volt a Szovjetunió első félvezetős (tranzisztoros) számítógépe, a Minszk-22 már ennek javított és korszerűsített változata.

A bemutatott példányt 1968-ban vásárolta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) a JATE részére, az akkor már 9 éves M-3 leváltására, a Kalmár László úttörő kezdeményezésére beindult alkalmazott matematikus képzés támogatására. A gép 1974-ig a JATE – Kalmár professzor nevével fémjelzett – Kibernetikai Laboratóriumában, majd 1979-ig egy másik számítóközpontban működött.

A Minszk 22 szószervezésű gép főtára 8 Kszó (37 bit/szó) kapacitású ferrittár, műveleti sebessége 10 000 művelet/s, meglehetősen megbízhatatlan háttértára 1 szalagos (nem szabványos), 800 kszó kapacitású mágnesszalag egység volt. A konfigurációhoz kétféle nyomtató tartozott: egy 60 sor/perc sebességű íróléces nyomtató 10 decimális számjegyből + előjelből álló numerikus adatok kiírására, illetve egy 100 sor/perc sebességű forgóhengeres nyomtató alfanumerikus adatok nyomtatására. Adatbevitelre eredetileg 80 oszlopos lyukkártya-olvasó szolgált, az 5 és 8 sávos lyukszalaggal működő FACIT olvasót a Kibernetikai Laboratóriumban illesztették a géphez, amely a korszak legtöbb számítógépéhez hasonlóan légkondicionált termet igényelt. Egyébként igen megbízhatóan működött, heti 5, 6, néha 7 napos, 24 órás üzemben; a teljes bekapcsolt időre vetítve 90%-os kihasználtsági fokkal.

A Minszk 22 tudományos és kutatási feladatok megoldására szolgált, de számos alkalmazási projektbe is bevonták és érdekes oktatási feladatokra is alkalmazták, például egy hallgató diplomamunkaként a Kalmár-féle fiktív gép szimulálását oldotta meg rajta.