1984 januárjában a Commodore bemutatta új számítógépei prototípusait, a 264-et és 364-et. Ezekkel a gépekkel a Commodore 64-et akarták felváltani. Végül a 364-et soha nem jelentették meg, a 264-et pedig a júniusi piacra dobásra átkeresztelték Plus/4-re. A név a beépített szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, és grafikus programra utalt (ez a TriMicro által írt 3-plus-1 volt). A 264 névből végül a sorozat a neve lett, melynek a Plus/4 és még két kisebb “testvére”, a C16 és a C116 a tagja. Megjelenésekor a Plus/4 299$-ba került. Ez azonban, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hamarosan csökkenni kezdett.
A gépben 64 Kbyte RAM volt, a processzora pedig egy 1.76 MHz-es MOS 7501-es volt. Ez a processzor egy gyorsabb változata volt a MOS 6502-nek. A gépbe a TED (Text Editing Device) chip került. Ez a chip volt felelős a grafikáért és a hangért. A TED 7360 több színt tudott, mint a C64 VIC-II grafikus chipje, azonban a sprite-okat nem támogatta, ami pedig a játékok szempontjából nagyon fontos volt. A TED 320×200-as felbontáson 121 megjeleníthető színárnyalatú képet volt képes megjeleníteni. A hangja 2 tónusú volt, minősége nem érte el a C64-ét. A gépben volt egy MOS 6551 UART chip is, amely lehetővé tette akár 19200 bit/s sebességű modemek közvetlen csatlakoztatását (a C64-ben ehhez speciális szoftver kellett már 2400 bit/sec-hez is). Ez a funkció azonban sokáig kihasználatlan maradt, mert az elterjedt modemek kisebb sebességűek voltak. A Plus/4-be a BASIC 3.5-ös verziója került. Ez több parancsot tartalmazott, és 60 Kbyte szabad memóriát hagyott. Ezért a Plus/4 BASIC programozásra alkalmasabb volt, mint a C64.
A Commodore valamiért megváltoztatta a joystick és a datasette portok bemenetét, így a C64-es joystickok és magnók csak átalakítóval használhatóak. Annak, aki váltani akart Plus/4-re, mindenből újat kellett vennie, és a C64-re írt programok sem futottak az új gépen. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a Plus/4 nem hozta meg a várt sikereket. Az USA-ban teljes bukás volt, Nyugat-Európában mérsékelten sikeres, viszont Közép-Európában sikeres volt. Különösképpen Magyarországon. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy 1985 novemberében már 100$ alá zuhant az ára. Magyarországon a C16-tal együtt az iskolákba ajánlott géptípus lett, több mint 10 ezer darabot vettek meg ezekből a gépekből oktatási célra. Nagyon sok magyar oktató, játék, és felhasználói programot írtak rá. 400 és 600 ezer között adtak el belőle a világon, ebből Magyarországon körülbelül 20-30 ezret.
Gyártó | Commodore |
Típusa | személyi számítógép |
Gyártó ország | USA |
Gyártás éve | 1984-1985 |
Processzor | MOS 7501, 0.89 MHz vagy 1.76 MHz |
RAM | 64 KB |
ROM | 64 KB |
Szöveges felbontás | 40 x 25 karakter |
Grafikus felbontás | 160 x 200 képpont (többszínű megjelenítés), 320 × 200 képpont (monokróm) |
Megjeleníthető színek száma | 121 |
Hang | 2+1 (2 hullámforma+fehér zaj) csatorna, 4 oktáv |
Billentyűzet | 67 billentyű, mechanikus. 4 funkcióbillentyűvel, kurzormozgató billentyűkkel |
Csatlakozók | Magnó, cartridge, joystick (2 db) csatlakozó, User port, monitor csatlakozó (hangkimenettel), TV rf kimenet, soros port |
Beépített nyelv | Commodore Basic v3.5 |
Adattároló | magnókazetta, floppylemez (külső egységekkel) |
Bővebb leírást lásd a Neumann Társaság Informatikatörténeti Adattárában: https://itf.njszt.hu/termek_hardware/commodore-haziszamitogep-csalad
Forrás:
Wikipédia
c64-wiki.com