A 20. század folyamán a megszokott Odhner-rendszerű számológépeken kívül többféle, teljes billentyűzetű mechanikus számológép is megjelent: ismert gyártó volt például a svéd Facit, valamint a német Brunsviga cég is.

Több típusnál elterjedt a villanymotoros meghajtás, a hozzá kapcsolódó mechanikus vezérlőprogramokkal.

A későbbi típusoknál a szorzás és az osztás automatizálása is lehetségessé vált.

A huszadik század derekán elterjedtek a speciális beállításokat is tartalmazó, nyomtatóműves vagy írógéppel kombinált (elektromechanikus) könyvelőgépek is.

Az Ascota 170 könyvelőgépet a Német Demokratikus Köztársaságban fejlesztették ki.

A fejlesztés a háború előtti Astra mechanikus számológépeken és azokhoz kifejlesztett egységes billentyűzeteken alapult.

Az első prototípus 1953-ban készült el, majd huszonnyolc éven át, 1955-től 1983-ig gyártották.

A rendkívül sikeres könyvelőgépet 101 országba exportálták, 332742 darabot gyártottak le belőle.

Utolsó időszakában a berendezés legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió volt.

Az NDK bukásakor, a 90-es évek elején még számos irodában használatos volt az Ascota, ezeket a könyvelőgépeket a modern személyi számítógépeken futó táblázatkezelő programok (pl. Excel) szorították ki véglegesen onnan.

Forrás: Képes Gábor - Álló Géza: A jövő múltja, NJSZT, Budapest, 2013., p26.

http://www.robotrontechnik.de/index.htm?/html/computer/ascota170.htm