Az 1980-as évek közepétől nyilvánvalóvá vált, hogy a professzionális személyi számítógép ki fogja szorítani az írógépeket az irodákból. Nálunk akkoriban a jól ismert mechanikus írógépek mellett számos, gyors működésű villanyírógépet (különösen NDK-ban gyártott típusokat) is használtak, de ezek korlátozottsága nyilvánvaló volt, a képernyős szövegszerkesztés ugyanis lehetővé tette a szöveg módosítását és többszöri újraírását. Az informatikától, különösen a programozástól idegenkedő, de az irodai munkában annak kényelmi szolgáltatásait igénylő vásárlók számára még az évtized második felében is gyártottak alapvetően szövegszerkesztésre optimalizált személyi számítógépeket.

Az egyik legsikeresebb termék ekkor egy olyan, kedvező árú rendszer – a Rózsahegyi László által kifejlesztett Rosytext szövegszerkesztő számítógép – volt, amelyet elsősorban szövegszerkesztésre optimalizáltak. A hajlékonylemezes egységgel szállított eszközt “Rozi”-ként, elektronikus titkárnőként reklámozták.

A kezdeti Rosy 80 után a Rosy 80MF már belső hálózatra köthető, belső levelezésre is használható változat, a korábbi 8″ lemezeket felváltva 5.25″ floppymeghajtóval.

A Rosytext Mini 1987-ből érdekes megoldás; kooperáció útján született: a Brothers céggel együttműködve létrehoztak egy komplex, hordozható, villanyírógép-szövegszerkesztő gépet, vagyis egybeépítették a szerkesztőt a “nyomtatóval”.

Az 1988-as Rosytext Plus már merevlemezes tárolóval, IBM kompatibilis hardverrel és billentyűzettel rendelkezett.

Bővebb leírást lásd a Neumann Társaság Informatikatörténeti Adattárában: https://itf.njszt.hu/termek_hardware/rosytext-cel-szamitogep-csalad