Razdan-3

Razdan számítógép részlete

A RAZDAN-3, 2. generációs (tranzisztoros) számítógépet a jereváni Matematikai Gépek Kutató Intézetében, 1958-65 között tervezték, majd 1966-tól gyártották. Nálunk két ilyen számítógép működött, 1968-tól az Egyetemi Számítóközpontban, illetve a Villamosenergia-ipari Kutató Intézetben (VEIKI), ez utóbbi maradt fenn. Mindkét gép mintegy 15 évig volt üzemben, az első 7-8 évben heti 5-6 napon át 3, később 2 műszakban.

A Razdan mintegy 30 000 művelet/s sebességű, szószervezésű (48 bit/szó) gép volt, két egyenként 16 Kszó (összesen 192 KB), kapacitású blokkból álló főtárának egy-egy lapjára négy 4096-os szegmensben összesen 16 384 ferritgyűrűt fűztek fel! A rendszerhez 8, egyenként 8 kszó (48 kB) kapacitású mágnesdob és 8 mágnesszalagos háttértár is csatlakozott.

A gépek aktív elemei tranzisztorok voltak, de az alkatrészeket már a későbbi integrált áramkörökre emlékeztető cserélhető kártyákra szerelték. Mivel a gépet haditechnikai célokra (ballisztikai számításokra, rakéta vezérlésre) tervezték, különlegesen biztonságos megoldásokra törekedtek; például a mágnesszalagokon minden adatot speciális hibajavító kódolással kétszer (redundánsan) tároltak, aminek az archiválás szempontjából fontos mágnesszalagok esetében volt nagy jelentősége. A gépet kb. 50 m2 területű, légkondicionált teremben kellett elhelyezni.

A gépen a VEIKI erőművek karbantartási feladataira hozott létre információs rendszert, amelyet részben gépi kódban, részben ALGOL nyelven programoztak.  A korábbi, meglehetősen megbízhatatlan telefonos jelzésrendszer helyett – amikor a kézzel írt jelentéseket tárolták -, a számítógépes rendszerben az adatokat lyukszalagra rögzítették, telexgépeken keresztül olvasták be, majd programmal rendezték és értékelték ki.