A számolás joga

Aki ellátogat a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállításába, időutazást tehet. A tárlat alsó szintjén először a mechanikus számológépekkel találkozunk, amelyeket itt csak pár lépés választ el a számítóközpontokban használt, óriási elektronikus számítógépektől, azoktól a felbecsülhetetlen értékű berendezésektől, amelyek egy új korszakot nyitottak az emberiség történetében. 

Épp ezt a korszakváltást mutatja be Theodore Melfi igaz történeten alapuló filmje, a Számolás joga (Hidden Figures, 2017), melyben asztali számológépeket és egy IBM 7090 számítógépet is láthatunk. A film abban a korban játszódik, amikor a számológépkezelők („computerek”) átadták a helyüket az igazi computereknek, azaz a számítógépeknek.

A Dorothy Vaughant alakító Octavia Spencer a Számolás joga című filmben.

Ez a tárgyi kultúra már önmagában érdekes – ráadásul a film azt a csodálatos korszakot eleveníti fel, amikor az emberiség elhagyja bölcsőjét, a Föld nevű bolygót. Ilyen szempontból vannak párhuzamosságok a pár évvel korábban mozikba került orosz történelmi drámával, a Magyarországon is vetített Gagarinnal (2013) – ott is korhűnek tűnő, érdekes műszereket és űreszközöket láthatunk.

De míg annak a filmnek a Történelem egyik főhőse, az első űrhajós a főszereplője, addig a Számolás joga olyan embereket állít középpontba, akiket az akkori viszonyok mellékszereplőnek szántak. A Számolás joga igazi tétje ez a paradigmaváltás: egy tarthatatlan igazságtalanságokat hordozó, maradi társadalomból egy modernbe.

Megaláztatások sorát láthatjuk: a „színes” állampolgárok elkülönített utazását, elkülönített mosdókat, szegregált oktatást, a hátrányos helyzet folyamatos éreztetését, melyben egy közlekedési rendőr feltűnése is nyomasztóan hat. Az előítéletek falán törnek át a főszereplő afroamerikai nők, akik matematikusként, mérnökként az űrkutatás meghatározó alakjai lettek.

Idővel már méltónak találták őket arra, hogy egyetemen tanulhassanak (fekete nő a csupa fehér férfi között), hogy az ő nevük is rákerülhessen a valóban is általuk írt dokumentumokra. A film fontos jelenete, amikor a szigorú főnököt, Al Harrisont alakító Kevin Costner összetöri a „színeseknek fenntartott mosdó” feliratát. Ez a kemény, racionális koponya egyszerűen megérti, hogy az ostoba elkülönítés a hatékony munka ellen hat.

Akármennyire csodálatos is a Fortran nyelven programozott IBM számítógép, a Számolás joga igazi főhősei a matematikusnők: Katherine Johnson (Taraji P. Henson), Dorothy Vaughn (Octavia Spencer) és Mary Jackson (Janelle Monáe). Három fekete nő, akik a fehér férfiak világában lettek a NASA úttörő munkatársai.

Hármuk közül már csak Katherine Johnson él, ő 2015-ben, 97 éves korában kapta meg a Presidential Medal of Freedom kitüntetést Barack Obama elnöktől.

 

 

Képes Gábor

A filmről és az igazi hősökről figyelmükbe ajánljuk az IBM összeállítását: http://www.ibm.com/thought-leadership/hidden-figures/