Magyar művészek és a számítógép

A Magyar Nemzeti Galéria és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság együttműködik a Galériában megtekinthető, kivételesen érdekes kiállítás, A magyar művészek és a számítógép népszerűsítése érdekében.

Sinclair ZX Spectrum, Atari ST, IBM AT és XT, Commodore 64 – többnyire ilyen típusú számítógépeken készültek az 1980-as évek második felében Magyarországon született komputerművészeti alkotások. A tárlat azonban, mint ahogy az a későbbiekben olvasható, részletesebb összefoglalónkból is kiderül, ennél távolabb tekint: a kezdetektől 1990-ig mutatja be a számítógép és a képzőművészet kapcsolatát. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a médium hazai képviselőinek első korszakos jelentőségű, 1990-ben külföldön rendezett csoportos bemutatkozásának rekonstrukcióján keresztül ad átfogó képet a magyar számítógépes művészet rendszerváltás előtti történetéről.

Az időszaki kiállítás tökéletesen illeszkedik az NJSZT küldetésnyilatkozatának egyik pilléréhez (“A múlt értékeinek megőrzése”), kétszeresen is, hiszen a kiállításon bemutatott, 1980-as, 1990-es évekbeli eszközpark mellett a bemutatott képzőművészeti alkotások is hasonló korúak és az informatika fejlődésének stádiumait reprezentálják.

A Magyar művészek és a számítógép című kiállításon nemcsak az interaktív kabinetben bemutatott 6 kipróbálható számítógép érdekes, hanem az is bemutatható a tárlat kapcsán, hogy az NJSZT A jövő múltja című, világszínvonalú kiállításán és az annak alapjául szolgáló közérdekű muzeális gyűjteményében milyen további számítógépek vannak, amelyeket művészi célokra is használtak.

Az NJSZT speciális, informatikatörténeti tárlatvezetésekkel gazdagítja az MNG programját.
A Borszerdák című múzeumi eseménysorozathoz kapcsolódó programok voltak július folyamán:
Commodore 64, floppy, mátrixnyomtatók – Emlékeznek még?
Július 20-án, 19:00-tól László Zsófia művészettörténész és Képes Gábor, az NJSZT főmunkatársa tartottak tárlatvezetést a kiállításban.
Az informatikatörténet virtuózai. Számítógép kavalkád a “Jövő múltjából”.
Július 27-én, 20:30-tól Képes Gábor, az NJSZT főmunkatársa tartott tárlatvezetést.

Az év folyamán újabb események is várhatóak az együttműködés eredményeként.

A kiállításról

A számítógépes művészet magyarországi elterjedésével egy idős kísérletekben részt vevő alkotók munkáinak bemutatására elsőként egy 1990-ben, kilenc meghívott művész részvételével Franciaországban rendezett kiállítás vállalkozott. A lille-i Fete de l’image (Képünnep) programsorozat részeként, az új médiaművészet jeles kurátora, Joël Boutteville által összeállított Les Artistes hongrois et de l’ordinateur (A magyar művészek és a számítógép) című tárlat a szocializmus utolsó éveiben Magyarországon kibontakozó digitális művészet minden lehetséges területét (a komputergrafikát és a számítógépes animációt) felölelte. Boutteville kilenc magyar művész (Böröcz András, Gábor Áron, Galántai György, Hegedűs Ágnes, Kiss Llászló, Hannawati P. Raden, Révész László László, Sugár János és Waliczky Tamás) műveiből válogatott mintegy százhúsz műtárgyat, s az anyagot 1990 és 1991 között még két másik helyszínen (Étampes-ban és Helsinkiben) is bemutatták.

Az utóbbi időszakban az új médiaművészet korai korszakát egyre fokozottabb nemzetközi érdeklődés kíséri, jóllehet Magyarországon ez idáig még nem szenteltek önálló, a területet retrospektív módon feldolgozó kiállítást a témának. A Magyar Nemzeti Galériában látható tárlat a Joël Boutteville által negyed évszázaddal ezelőtt kiválasztott műtárgy-együttes rekonstruk-cióján keresztül a médium nemzetközi kontextusba állításával tágabban is foglalkozik a digitális képalkotást forradalmasító magyar származású úttörők munkásságával, az 1975 és 1981 között Magyarországon született komputerművészeti kísérletekkel (többek között Bartók István, Bódy Gábor, Csízy László, Háy Ágnes, Kismányoky Károly és Száva Gyula alkotásaival), átfogó képet adva a hazai számítógépes művészet első, a rendszerváltás idejéig tartó korszakáról.

A kiállítás első részében felelevenítésre kerül a médium magyarországi recepciója is. Részletesen megismerhetjük a digitális kultúra fejlődésének hazai állomásait, betekintést nyerve többek között az első nyilvános pályázatokra érkezett alkotásokat felvonultató tárlatokba, köztük a Szépművészeti Múzeum 1986-ban rendezett Digitart kiállításának rendhagyó történetébe.

A kiállításhoz kétnyelvű (magyar és angol) katalógus készült.

A kiállítás kurátora: Orosz Márton, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze

Magyar művészek és a számítógép
Egy kiállítás rekonstrukciója

Magyar Nemzeti Galéria
2016. június 24. – szeptember 18.

Forrás: njszt.hu , http://mng.hu/idoszaki_kiallitasok/magyar-muveszek-es-a-szamitogep-122697