Múlt nélkül nincs jelen és jövő. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság épp ezért küldetése egyik pillérének tartja a múlt értékeinek megőrzését. Ez a munka nemcsak azért nem hiábavaló, mert a kutatók számára fontos, hogy a fejlődés stációit megismerhessék, s ehhez egy felelősségteljes tudományos egyesület minden segítséget megad.

Számtalan más jelét is látjuk, hogy a múlt tárgyaihoz és emlékeihez milyen erősen kötődik egyre több és több érdeklődő: az idősebbek azért, mert fiatalságukat idézhetik fel általuk, a fiatalabbak pedig azért, mert tanulni és okulni lehet a múltbéli megoldásokból.

Az informatikatörténet tárgyai a társadalmat, kultúrát formálták, s ha az érintőképernyős okostelefonokhoz szokott gyereknek furcsa is lehet a televízióra csatlakoztatott „billentyűzet”, a Commodore-64, arra egész biztosan rájön, hogy nagy szó lehetett egykor egy ilyen gépen tanulni. Mert kinyílt a világ általa.

Ma már rengeteg magángyűjtő is osztozik küldetésünkben, a kezdeményezéseiket legjobb tudásunk szerint támogatjuk. Például Kutor László az Óbudai Egyetemen mutatja be rendkívül gazdag gyűjteményét, Vidovenyecz Zsolt Debrecenben tartott szép kiállítást tárgyaiból, Mári Zsolt Szegeden és Szolnokon, míg Nagy Károly rendszeresen visszatérő együttműködő partnerünk állandó és időszaki kiállításainkban is, Budapesten és Szegeden.

Ők mind tudják, hogy mit köszönhetnek a múltnak, hisz a legelső gyűjtők, Kovács Győző és Muszka Dániel már a 70-es években elkezdték a történeti értékű eszközök gyűjtését az NJSZT égisze alatt: a világ 4-5 legnagyobb gyűjteményének egyike jött létre a Társaság folyamatos munkájával, ennek jelenleg csak a harmadát tudjuk professzionális állandó kiállításon bemutatni ( ajovomultja.hu ), amely ma már a gyűjtők és érdeklődők kedvenc „zarándokhelye”.

Vannak, akik gyűjtői csoportokban és aukciók kapcsán lépnek kapcsolatba egymással, s egyre többen böngészik Társaságunk Informatika Történeti Fórumának adattárát is, neves gyártókra vagy tervezőkre keresve.

A magángyűjtők lelkesedésénél már csak a kiállítások látogatóinak öröme a megindítóbb: nagyszerű visszaigazolás látni a régi tárgyakra rácsodálkozó érdeklődők ragyogó arcait. 

Legutóbb Budapesten, az újpesti Ifjúsági Házban rendeztünk Nagy Károllyal együtt kiállítást Nekem 8(bit) címmel. A megnyitó előadásait egy 18 éves fiatalember – maga is gyűjtő – Inzsöl Nikolasz örökítette meg.

Szívet melengető, hogy ezek az értékek mennyi emléket idéznek fel a látogatókban – a tárlatot továbbvisszük világszínvonalú Informatika Történeti Kiállításunkba (ne felejtsék: november 8 – Nekem 8(bit)!), de addig is böngészhetővé tesszük a tárlat budapesti vendégkönyvét.

Osztozzanak örömünkben, mert ennyi élményt adni öröm. Hogy is írta az egyik látogatónk?

10 PRINT”KÖSZÖNJÜK A SZÉP KIÁLLÍTÁST”

tegyük hozzá:

20 PRINT”MI PEDIG AZ ÉRDEKLŐDÉST KÖSZÖNJÜK!”